Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 28. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
1621 a jogszabá lyban biztosított dolgozói érdekvédelem miatt főképpen a jogalkotásban elsődlegesen véleményező tárgyalópartnerként történő részvétel kap jelentőséget. A szakszervezetekkel kapcsolatban szükséges említést tenni az érdekegyeztetés országos ágazati és helyi önkormányzati szintjeiről. Problémát okozott ugyanis az érdekegyeztetésben részt vevő reprezentatív szakszervezetek támogatottságának mérése. Ennek a kérdésnek a megválaszolatlansága korántsem csak technikai gondot jelentett volna, ezért fontosnak tartom, hogy a részletes vita folyamán minderre sikerült megoldást találni. Eszerint az országos, ágazati, illetve helyi szintű érdekegyeztetésben a közalkalmazotti tanácsválasztásokon a leadott szavazatoknak legalább 10%át megszerző szakszervezetek vehetnek rész t. A 10%os alsó határ biztosítja, hogy az adott területen működő valamennyi jelentős szakszervezet érvényesíthesse érdekeit a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos kérdések rendezésénél. A szavazatszámlálással és a reprezentativitással összefüggő szav azatösszesítéssel kapcsolatos technikai kérdések megállapítására a Kormány kapna a törvényjavaslat szerint felhatalmazást. A munkaügyi kapcsolatok jellegéből adódóan a részletes jogszabályi rendezés mellett korlátozottabb a közalkalmazottak tekintetében a munkáltatói szintű szabályalkotás lehetősége. Ugyanakkor elvitathatatlan a helyi szabályozás létjogosultsága, hiszen számos, a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos kérdés meghatározása a munkáltatói sajátosságoktól függ, és magasabb szinten történő jo gi rendezés rugalmatlan és e vonatkozásban életidegen lenne. A közalkalmazotti szabályozással kapcsolatban alaptalan az az aggály, hogy a Kormány- és miniszteri rendeletekben történő szabályozás egyben a korlátlan rendeleti jogalkotás létrejöttét eredménye zhetné. Szükséges rámutatni, hogy a rendeletek csak a törvény kifejezett felhatalmazása alapján és csak és kizárólag a törvényben meghatározott keretek között rendelkezhetnek a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekről. A törvényben szereplő fe lhatalmazásokat egyértelműen szükségessé teszi, hogy a különböző ágazatok specialitásait figyelembe lehessen venni. A munkáltatói szintű szabályozás kérdésében a törvényjavaslat alternatívát tartalmaz. Az A változat szerint munkáltatói szinten lehetséges l enne kollektív szerződés megkötése, a B változat viszont kollektív szerződés helyett közalkalmazotti szabályzat megkötését tenné lehetővé, és ez esetben a közalkalmazottak nevében nem a szakszervezet, hanem egy általuk választott közalkalmazotti tanács jár na el. A már elfogadott új munka törvénykönyvével való összhang megteremtése érdekében a Kormány és a bizottságok döntő többsége is az A változatot támogatja, amely megfelel egyébként a hazai szakszervezeti mozgalom sajátosságainak is. Indokolt a törvényja vaslatnak egy olyan intézményéről is szólni, amely bár változatlan elnevezéssel, de alaposan megváltozott tartalommal került szabályozásra. Ez pedig a fegyelmi felelősség, amelynek megváltozott rendszere a korábbi szabályozáshoz képest számos garanciális e lemet hordoz. Alapvető kérdés e tekintetben, hogy a munkáltató a dolgozói vétkes kötelezettségszegés esetén ne legyen kénytelen a jogi szabályozás miatt a legradikálisabb intézkedés, a jogviszony megszüntetésének alkalmazására. Ezért a fegyelmi felelősség rendszere lehetőséget teremt arra, hogy a fegyelmi vétség elkövetése esetén a munkáltató a kötelezettségszegés súlyához igazodó szankciót tudjon alkalmazni, és ne a jogviszony azonnali felszámolására kényszerüljön. A fegyelmi jogkör gyakorlása munkáltatói jog, azonban gyakorlásával kapcsolatban megszorítás az, hogy a munkáltató ezt a jogát csak egy testületen, éspedig a fegyelmi tanácson keresztül gyakorolhatja. Többen a fegyelmi tanács tagjaként kívánták látni a közalkalmazotti tanács, illetve a szakszerve zet képviselőjét. Ez azonban a részvételi és az érdekképviseleti jogoknak a munkáltatói jogokkal való összekveredését, összemosását eredményezné. Ennél – megítélésem szerint – nagyobb garanciát jelent a fegyelmi jogkörnek fentebb részletezett testületi jog ként való gyakorlása. Így tehát
