Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 28. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Dornbach Alajos):
1622 a törvényjavaslatnak mindezek alapján nem a fegyelmi felelősség intézményét kellett elvetnie, hanem azoktól a nem kívánt terhektől kellett megszabadulni, amelyek a korábbi szabályozást e témakör vonatkozásában jellemezték. A közalkalmazotti jogállás szabályozásában a nemzetközi tapasztalat alapján szerepel a munkahelyen kívüli, a munkakörökhöz, illetve beosztáshoz méltó magatartás előírása. Ezt többen támadták, mondván, minden bagatell ügy miatt felelősségre lehet majd vonni a közalkalmazottat. Az intézmény jogpolitikai célja természetesen nem ez, hanem annak kimondása, hogy a vezetőktől és olyan munkakörök betöltőitől, ahol jellemző a másokért való felelősségvállalás, a törvény más mércével ítél meg egyes munkahelyeken kívüli kötelezettségszegéseket, így például a bűncselekmények elkövetését vagy botrányt okozó magatartásokat. Szükséges megjegyezni, hogy e kérdésnek munkajogunkban komoly bírói gyakorlata is kialakult. Vitatottak voltak a törvényjavaslatnak a munkáltató képzéss el, továbbképzéssel kapcsolatos kötelezettségeire vonatkozó előírások is. E tekintetben a törvényjavaslat explicit csak azt mondja ki, hogy a munkáltatónak elő kell segítenie a közalkalmazottnak a munkakörével összefüggő képzésben történő részvételét. Azon ban nem szabad elfeledkezni arról, hogy ebben a kérdésben alkalmazni kell a munka törvénykönyvének azt a rendelkezését, amely kimondja: ha a munkáltató utasította a továbbtanulásra dolgozóját, akkor a munkáltatónak nem elegendő csak az oktatásban való rész vételt elősegíteni, hanem a képzéssel kapcsolatos minden költséget állnia kell, és ki kell fizetnie a közalkalmazott kieső munkabérét is. A törvényjavaslatnak mind az előkészítése, mind a parlamenti vitája során magunk is fontosnak tartottuk a szociális sz empontok érvényesülését. Ezért is támogatjuk a költségvetési lehetőségek keretei között a szociális szempontból kedvezőbb tartalmú módosító indítványok elfogadását. Ilyen jellegű javaslatot többen is tettek, így például dr. Varga János képviselő ú r is, aki azon túl, hogy az érdekegyeztetés körében kedvező rendelkezéseket fogalmazott meg a közalkalmazotti érdekképviseletek részére, számos, szociális tekintetben pozitív tartlamú szabályozást javasolt, például az áthelyezéssel, a felmentési idő vagy a végkielégítés mértékével kapcsolatban. Az ehhez hasonló indíványokat a Kormány általában támogatja, illetve egyetértve az indítványok alapeszméjével, a jogi szempontból pontosított csatlakozó módosító indítványok elfogadását javasolja az Országgyűlésnek. Tisztelt Ház! Mindezek alapján kérem önöket, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) Határozathozatal ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Kérem, mindenki foglalja el a helyét, állítsuk helyre a Ház határozatképességét! Tehát a határozatkozatal következik. A benyújtott módosító javaslatokról együttes jelentés készült 5521es számon, amelyet két kötetben korábban megkaptak. A hatáskörrel rendelkező bizottságok kiegészítő jelentéseket nyújtottak be 5598as és 5608as számon. Egyes kapcsolódó módosító javaslatokról további kiegészítő jelentés készült 5594es számon. A határozathozatal során az alapjelentés sorszámait követjük. Felhívom figyelmüket, hogy amennyiben az egyes m ódosító javaslatokat legalább két bizottság nem támogatta, és a többi bizottság nem foglalt állást, abban az esetben "a javaslatot a bizottságok nem támogatták" fordulatot fogjuk alkalmazni. A jelentés 1. pontjában lévő javaslatot előterjesztője visszavont a. A második és harmadik és a kiegészítő jelentés 1. pontjában lévő javaslatok egymás mellett is elfogadható javaslatokat tartalmaznak a törvényjavalat 1. §ára. Az önkormányzati bizottság a törvény hatályáról szóló rendelkezésnél a helyi önkormányzatokra vonatkozó pontosítást indítványozza. Fodor Tamás úr javaslata szerint a törvény hatálya nem terjedne ki az állami és önkormányzati színházakra.