Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 28. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - PONGRÁCZ TIBOR, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
1613 Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról szóló törvényjavaslat határozathozatala ELNÖK (Szabad György) : Most munkarendünknek megfelelően az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormáyzatok kiegészítő állami támog atásáról szóló törvényjavaslatnak a határozathozatala következik. Kérem a Házat, hogy biztosítsa a határozatképességet. Megadom a szót Pongrácz Tibor pénzügyminisztériumi államtitkár úrnak, hogy a vitában elhangzottakra válaszoljon, és átadom az elnöklést Dornbach Alajos alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Dornbach Alajos, a jegyzői székeket Juhász Péter és Trombitás Zoltán foglalja el.) Dr. Pongrácz Tibor pénzügyminisztériumi államtitkár válasza PONGRÁCZ TIBOR, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992. évi szabályairól szóló 1991. évi XCI. törvény 8. § (2) bekezdése szerint a Kormánynak 1992. február 15éig törvényjavaslatot kell készítenie – illetve ke llett készítenie – az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő támogatásának feltételrendszeréről. Az előző év tapasztalataira, valamint az Állami Számvevőszék vizsgálati jelentésében foglaltakra tekintettel a törvényjavaslat kidolgozása során alapvető cél volt, hogy a feltételrendszer normatív legyen, az önkormányzatok által is számítható legyen a hiány mértéke, és csak azok az önkormányzatok részesüljenek támogatásban, amelyeknek önállósága és működőképessége veszélyeztetett. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a kiegészítő támogatást a települési önkormányzatok számára biztosítja. Az 1991. évben a kör bővebb volt, minden helyi önkormányzat igénybe vehetett támogatást. A támogatandó kör ez irányú bővítését a z tette szükségessé, hogy a helyi önkormányzatok feladat- és hatásköréről szóló törvény év közben lépett hatályba, amely a megyei, illetve fővárosi önkormányzatok számára előre nem tervezhető többletfeladatokat jelentett. Ugyancsak év közben alakult ki az a közigazgatási struktúra, amely a volt megyei tanácsok egyes szakigazgatási szerveinek feladatait centrálisan alárendelt szervezetekbe helyezte át, de a szervezetek működésének kezdetéig a feladatot továbbra is a megyei önkormányzatok végezték. Ez a helyz et az 1992. évre rendeződött, így a továbbiakban az önkormányzati törvény szerint a kiegészítő támogatás kategóriát csak a települési önkormányzatokra vonatkozóan tekintjük, ezzel arányosan csökkent az 1992. évi költségvetésben e feladatra rendelkezésre ál ló összeg is. A korábban 1500 tanács helyett létrejött 3100 önkormányzat folyamatos működtetésének biztosítását az önkormányzati pénzügyi szabályozórendszer teremti meg azzal, hogy olyan bevételi struktúrát működtet, amely a feladatot ellátó önkormányzatho z szabályozza a bevételeket. Mivel a szabályozás döntően átlagos feladatellátást tekint, kiegészítő mechanizmusok működtetése szükséges ahhoz, hogy a létrejött önkormányzatok önállósága és működtetése biztosított legyen. Az önállóság és működtetés védelme nem jelenti azt, hogy mind a 3100 önkormányzatnak helyben kell megoldania az önkormányzati törvény szerint alapvetőnek tekinthető közszolgáltatásokat. Ez azt jelenti, hogy például a 2 – 300 lelket számláló települési önkormányzatnál nem szükséges helyben kia lakítani az alapvető egészségügyi, oktatási, szociális intézményeket, hanem a társulás adta
