Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 27. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. ülése - A lágymányosi Duna-híd és csatlakozó úthálózata megvalósításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ZSEBŐK LAJOS (MDF)
1585 a rajzokon, sajnos, így van, és én csak ebből tudom megítélni. Tehát a lágymányosi híd délre forduló útszakasza később ugyanazon a Galvani út on megy ki, mint a Galvani úti híd menne. Ez kérem tény, tehát nem tudom, miért nem a rövidebb koncepció az olcsóbb, miért nem a rövidebb koncepció a jobb. Miért jó az, hogy egy városi forgalmat a városban minél hosszabb útvonalon vezetünk, ezzel is a körn yezetszennyezést – úgy gondolom – növeljük. Én azt hiszem, hogy a legcélszerűbb dolog talán az lenne, és ez még mindig nem késő, nagyon sokszor elhangzik – és többen utaltak erre – , hogy a főváros olyan döntést hozott, hogy erre már a Kormány, illetve a kö ltségvetés is biztosított pénzt, építsük meg a lágymányosi hidat. Azt gondolom, ez a logika nagyon rossz, mert egyrészt a pénzre apellál, másrészt azt mondja, hogy az idő sürget bennünket, és 1995re hídnak kell lenni. Azt hiszem, hogy ahol egy korszerű hí dépítéssel rendelkeznek – márpedig Bejczy képviselő úr azt mondta, hogy ő a magyar építőiparban bízik, én is bízom természetesen a magyar építőiparban – akkor fogadjuk el azt, hogy három év alatt lehet új hidat építeni, akkor, amikor a nulláról indulunk. A zt gondolom, ebben az esetben teljesen indokolatlan arra hivatkozni, hogy 1995ben híd kell. Természetesen híd kell, de ezt úgy is meg lehet csinálni, ha ezek a koncepciók egymás mellett futnak, illetve a Galvani úti híd esetében a hároméves időtartam alat t megépíthető a Galvani úti híd. Nem lehet az, hogy az idő és a pénz miatt csak a lágymányosi hídról beszéljünk mindenféle alternatíva nélkül. Nekem az a javaslatom – illetve pártunknak a javaslata – , hogy megfelelő alternatívák kidolgozása még most sem ké ső, megfelelő szakértői állásfoglalás és megfelelő koncepciók letétele után lehet a Parlament olyan helyzetben, hogy megnyugtatóan döntsön a délpesti Dunahidak sorsáról. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönö m. Megadom a szót Zsebők Lajos képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Zsebők Lajos (MDF) ZSEBŐK LAJOS (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő határozati javaslat és az abban való döntés valóban roppant egyszerűnek tűnhet . Megszavazzuk, és már kezdődhet a beruházás, épülhet egy szép, új híd. Én mégis úgy gondolom, hogy ez nem ilyen egyszerű dolog. Az első gond, amivel szembekerülünk, az az, hogy milyen előzményeket követően kell döntenünk. Tudjuk mindannyian, hogy a főváro si közgyűlés 1992. március 5i határozata körülhatárolja, hogy egy hídról legyen szó, egy adott helyen a tervekben szereplő paraméterekkel és a tervekben szereplő forgalmi vonzással és funkciókkal. Ez azt jelenti, hogy vagy elfogadjuk az előterjesztést vál toztatás nélkül a tervezett beruházási forintösszegekkel együtt, vagy ha változtatni kívánunk, felül kell bírálnunk a fővárosi közgyűlés döntését is. Ez önmagában egy kellemetlen dolog, én mégis ezt javasolom. A másik, amit én is gondnak érzek, és ez már e lhangzott, az az, hogy a döntésünknél mire támaszkodhatunk, és milyen ennek a döntésnek a módszere. A beterjesztett anyag azt sugallja, ez az egyetlenegy, a legkiválóbb megoldás, ha te, képviselő, nem fogadod el, és egy ilyen nagyszerű hidat nem hagysz fel épülni, ezért te leszel a felelős. Én pedig azt hiszem, pont akkor leszünk felelősek rossz döntésünkért, ha a határozati javaslatot változtatás nélkül fogadjuk el. Én úgy gondolom, hogy a határozati javaslatot azért kell módosítani, mert ha eredeti formájá ban fogadjuk el, úgy döntünk súlyos milliárdokról, hogy lényeges kérdések megválaszolatlanul maradnak. Mik ezek a kérdések? Egy vagy két híd kell? Hova kerüljön, illetve kerüljenek a hidak? Milyen funkciójú és milyen méretű hídra, illetve hidakra van szüks ég? A csatlakozó utak milyen nyomvonalra kerüljenek? Ezek azért lényeges kérdések, mert mindegyiknek súlyos környezetvédelmi és területfejlesztési vonatkozásai vannak. Ezen kérdéseket részletesen meg kell vizsgálni, és a megvalósítási lehetőségek hatásait mérlegelve kell dönteni. Erre csakis egy környezeti hatásvizsgálat lehet alkalmas.
