Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 27. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. ülése - A távközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Vörös Vince): - PÁL LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoport vezérszónoka:
1554 rendelkezés az is, hogy a pályázati feltételek meghatározása során az önkormányzati szervezetek véleményét is be kell szerezni. Fontos rendelkezésnek tartom továbbá a 37. § rendelkezéseit, mely szerint a közcélú kapcsolt távb eszélő szolgáltatás igénybevételében érdekelt magánszemélyek, jogi személyek és az illetékes települési önkormányzat képviselőtestülete alapvetően helyi, lakossági érdekeket szolgáló közcélú távközlési hálózat létesítésére, építésére, fejlesztésére együttm űködhetnek. A helyi telefonlétesítő társaság formáját a résztvevők maguk határozzák meg. A telefonlétesítő társaság szintén kezdeményezheti koncessziós pályázat kiírását. A vidék elmaradott településeinek tehát alkalmuk lesz saját erejükből is hozzájárulni ahhoz, hogy a településen megfelelő távközlési hálózatot építsenek ki, és ezáltal elmaradottságukat pótolják. Lehetővé tegyük a területen a megfelelő vállalkozók letelepedését és a lakosság megfelelő távközlési ellátottságát. Aggályosnak tartom viszont a 37. § (3) bekezdésének azt a megállapítását, hogy a pályázat nyertesével történő megállapodás hiányában a telefonlétesítő társaság a létrehozott hálózatot, és eszközöket távközlési szolgáltatás nyújtására nem hasznosíthatja. Ez arra kényszerítheti a telefo nlétesítő társaságokat, hogy az általuk létrehozott hálózatot esetlegesen áron alul bocsássák a koncessziós hálózat nyertesének tulajdonába, mert ellenkező esetben az általuk létrehozott hálózatot hasznosítani nem tudják. Javasolnám a törvény kiegészítését azzal, hogy a megállapodás hiányában a bíróság jogosult eldönteni a telefonlétesítő társaság által létrehozott hálózat értékét. Csak ebben az esetben látom biztosítottnak ugyanis a helyi kezdeményezések elősegítését és azt, hogy ne kerülhessenek hátrányos helyzetbe. Az előadottakon kívül szeretnék kitérni a következő problémára. A javaslat több helyen ad felhatalmazást a Kormány, illetve a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter részére megfelelő jogszabályok megalkotására. A jogszabály úgy rendelkezi k, hogy a Kormány és a miniszter a törvény hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül köteles az e törvényben előírt végrehajtási szabályokat megalkotni. Álláspontom szerint a távközlési törvény rendelkezéseit csak a végrehajtási szabályokkal együtt lehe t megfelelően alkalmazni, azért a törvény hatálybalépésétől függetlenül, a törvény rendelkezéseit csak attól az időponttól kezdve lehessen alkalmazni, amikor a végrehajtási szabályok hatálybalépésére is sor kerül. Tisztelt Országgyűlés! A fenti észrevétele ket figyelembe véve a törvényjavaslatot alkalmasnak tartom arra, hogy az Országgyűlés azt elfogadja. Köszönöm meghallgatásukat. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Megadom a szót Pál Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokána k. Felszólaló: Pál László az MSZP képviselőcsoport nevében PÁL LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoport vezérszónoka: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Szemben Németh Béla zárszavával, én indító szavaimban szeretném elmondani, hogy a törvényjavaslatot nem javasoltam álta lános vitára sem, és úgy érzem, hogy ha ebben a formájában elfogadjuk, akkor nem teljesül Siklós Csaba miniszter úrnak az a vágya, hogy hoszszú távra érvényes távközlési törvényünk legyen. Tehát nem olyannak értékeljük ezt a törvényt, mint elődei közül azo kat a régebbieket, amelyek több évtizedet meg tudtak élni. Több okom van arra, hogy ezt állítsam, bár hozzáteszem, hogy rendkívül kemény parlamenti bizottsági képviselői munkával van mód arra, hogy ennél szerencsésebb, sikeresebb változatot hozzunk össze e bből a törvénytervezetből. Az első problémakör, amivel foglalkozni szeretnék, ez maga a törvényi környezet. Közvetlenül a távközlési törvény legalább három másik törvényhez csatlakozik: – egy negyedik lenne a posta, de
