Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 27. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. ülése - A távközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - ELNÖK (Vörös Vince): - NÉMETH BÉLA (a Független Kisgazdapárt-i képviselők 35 tagú csoportja vezérszónoka)
1550 Az önkormányzati bizottság az Országház fszt. 1. termében tart ülést. Napirend: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslathoz a kulturális bizo ttság által benyújtott kapcsolódó módosító javaslatok tárgyalása. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Tárgyalásunkat pontosan negyed hatkor folytatjuk. (Szünet: 16 óra 57 perctől 17 óra 17 percig. – Az elnöki széket Vörös Vince foglalja el. – Jegyzők: Tóth Sándor és Boros László.) ELNÖK (Vörös Vince) : Képviselőtársaim, szíveskedjenek elfoglalni a helyüket. Folytatjuk a távközlésről szóló törvényjavaslat általános vitáját. A pártok vezérszónokai közül megadom a szót a független kisgazdapárti ké pviselők 35 tagú csoportja vezérszónokának, Németh Béla képviselőtársamnak. Szíveskedjenek helyet foglalni, képviselőtársaim! Felszólaló: Németh Béla a Független Kisgazdapárti képviselők 35 tagú csoportja nevében NÉMETH BÉLA (a Független Kisgazdapárti ké pviselők 35 tagú csoportja vezérszónoka) (Mivel a neve nem jelent meg a táblán, nem kezdi hozzászólását. Többen biztatják, beszéljen.) Nincs hang! (Közbeszólások: De van!) Van hang? Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, bátran lehe t állítani azt, hogy mind a nemzetgazdaságot, mind az ország lakosságának egészét érintő törvényjavaslat kerül megvitatásra a tisztelt Országgyűlés előtt. Ebben az esetben pedig különös gondossággal kell megvizsgálni azt, hogy a javaslat megfelele a várak ozásnak, alkalmazásával elérhetőe a kívánt cél: megfelelő távközlési hálózat kiépítése, valamint megfelelő mennyiségű és minőségű távközlési szolgáltatás nyújtása. Közhellyé vált, hogy a magyar távközlési hálózat Európában az elvárható fejlettségtől elmar adt, és ez akadálya a gazdaság és a társadalom megfelelő fejlődésének. 1985re ugyanis a fejlett világ nagyjából kiegyenlítődött egy megfelelő szinten. Azt mondhatjuk, hogy kiterjedt, sűrű, megbízható és olcsó távbeszélőszolgálat esetén: a) a hírek gyorsa n terjednek, ami a célul vett, számos egyenrangú szereplőből álló gazdaságban elősegíti a gyors és megalapozott döntéshozatalt, továbbá megkönnyíti a közigazgatást és a bűnüldözést; b) a ritkábban lakott területek bekapcsolódhatnak a városias területek tev ékenységébe, tehát az ott lakók kiszolgáltatottsága lényegesen csökken; c) az emberek ügyeik intézésében jelentős időt és fáradságot takaríthatnak meg; d) a tágabb értelemben vett családok összetartozása erősödik; e) az ország egészének ismeretei egyszerre felhasználhatókká válnak. A jelen helyzet ettől lényegesen különbözik: számos új vállalkozás nehezen jut telefonhoz, még Budapesten is, a vidéki helyzet pedig gátolja az ottani kisebb vállalkozások megindulását. A vidéki lakosság ügyei intézésében és tájé kozódásában még a rosszul ellátott Budapest lakosaihoz képest is hátrányos helyzetben van. Számos meglévő adat vagy tudományos ismeret nehezen elérhető. Mindezek alapján világos, hogy egy elvileg mindenki számára megszerezhető távbeszélőhálózat létrehozása háromféle, jelentős haszonnal járna: 1. Gazdasági haszon: nagyobb nyereség, illetve kisebb termelési költség. 2. Emberi nyereség: intenzívebb kapcsolatok az emberek között, idős rokonok és máshol tanuló fiatalok magára maradottságának megszünése.
