Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 27. hétfő, a tavaszi ülésszak 24. ülése - A távközlésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1547 Negyedikként egy nagyon fontos kérdést említek, és ez a távközlési alap. A korábbi törvénytervezetekb en szerepelt, a Parlament elé terjesztett változatból hiányzik, és ez nagy hiba, amit pótolnunk kell. A távközlési alap nélkülözhetetlen feltétele az elmaradt térségek fejlesztésének, nekünk pedig kiegyenlített szolgáltatás a célunk. Tehát szükség van egy olyan pénzügyi alapra, ahol összegyűjtik, kezelik azokat a pénzeket, amelyek alkalmasak a távközlési piac egyenlőtlenségeinek kompenzálására, a keretfinanszírozásra. Ebbe az alapba kell betenni az átlagosnál jobban jövedelmező területek elvonásait, a távkö zlés privatizációja után állami tulajdonban maradó távközlés osztalékát, a koncessziós bevételeket és középtávon a privatizációs bevételek egy részét. Ezeket a forrásokat a távközléspolitikában kell pontosan meghatározni, a törvénybe csak annyit kell beten ni, hogy legyen egy ilyen alap és ki kezelje. Az ötödik kérdéskör a távközlés műszaki kérdéseit általában szabályozó technológia kérdése. A frekvenciagazdálkodásról szóló törvénytervezet, amely későbbiekben kerül tárgyalásra, a vezeték nélküli technológiáv al foglalkozik, míg a távközlési törvény a többivel. Ez a kettősség oda vezethet, hogy adott esetben egységes szolgáltatás nyújtásához két törvény alapján két hatóságnál kell engedélyeket beszerezni. Ez a helyzet fennakadáshoz vezethet, amely elkerülhető a zzal, ha a két távközlési hatóságot, a Távközlési Felügyeletet és a Frekvenciagazdálkodási Intézetet egy irányítás alá vonjuk. Fontos kérdés ennek az összevont hatóságnak az irányítása és függetlensége. Ugyanakkor határozottan szét kell választani a szabál yozó tevékenységet a hatósági tevékenységtől. A tervezet nem feledkezik meg az érdekvédelem kérdésköréről. Egyeztetési kötelezettséget ír elő a fogyasztókkal, a vállalkozókkal és az önkormányzatok érdekképviseleti szervezeteivel. A miniszter kötelességévé teszi a távközlés érdekegyeztetési fórumának létrehozását. Amit nem lehet a törvényben előírni, az, hogy legyenek érdekképviseletek, legyen, akivel a Kormány egyeztet. Tisztelt Képviselőtársaim! Senkit ne tévesszen meg az, hogy sok időt fordítottam a törvé nytervezet hiányosságaira. Azért tettem, mert érdemesnek látom, mert ebben a tervezetben benne van egy igazán jó törvény lehetősége. A tervezet dicséretét meghagyom az utánam szólóknak. Kérem, hogy segítsék elő egy korszerű, időálló törvény létrehozását és ezen keresztül a gazdaság fellendítését. Ne feledjék, hogy a XXI. század gazdag országai azok lesznek, amelyek legjobban kihasználják a XX. század információs forradalmát és ez most rajtunk is áll. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Kösz önöm. Szólásra következik Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka. Felszólaló: Kuncze Gábor az SZDSZ képviselőcsoport nevében KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtár saim! Katona Kálmán képviselőtársam intelmeinek megfelelően megkezdem a törvényjavaslat dicséretét. (Derültség.) 1990. szeptember 18án Páris András képviselőtársam a siófoki helyi távbeszélőhálózat fejlesztése kapcsán interpellált Siklós Csaba miniszter ú rhoz, aki válaszában többek között a következőket mondta: "Elkészült az az átfogó, teljesen új távközlési törvényjavaslat, mely a liberalizálás, a monopoljogi oldás, a piacépítés, a magánvállalkozás esélyeit tekintve lényegesen több lehetőséget irányoz elő , mint a legtöbb európai ország jelenleg hatályos távközlési törvénye. Erről legkésőbb decemberben a tisztelt Ház is meggyőződhet." Nos, minderről a tisztelt Ház természetesen nem győződhetett meg 1990 decemberében, miután a törvény benyújtására 1992 januá rjában került sor.
