Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 14. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÉCS IMRE (SZDSZ)
1473 diktatúrákkal szembeni nemzeti ellenállási mozgalomban aktív részvételük miatt megrokkant személyekre. Úgy vélem, hogy nemcsak azokat kell kárpótolni egy összeggel, a kik bírói ítélet nélkül vesztették életüket, vagy pufajkás verőlegények oltották azt ki, hanem az élettől, mint legfőbb értéktől való megfosztás esetén akkor is kell, hogy a jogosultat egyszeri kárpótlás is illesse, ha az élet elvesztése fegyveres beavatko zás következménye volt, például sortüzek, fegyveres harcok elesettjei vagy védtelen áldozatok esetében. De ugyanígy vonatkozik itt a másik körre, a totális diktatúrákkal szembeni nemzeti ellenállási mozgalomban aktív részvételük miatt megrokkant személyekr e, hiszen ezeket a megrokkantakat is egyösszegű kárpótlás kell, hogy illesse. Utalni szeretnék arra, hogy a Kormány már több változatát elkészítette annak a kötelezettségének, melyet az 1991. évi XII. törvény 7. § (6) bekezdése előírt számára, – de ezt min d ez ideig, már egy év óta nem terjesztette a tisztelt Ház elé – , melyben az általam megjelölt körnek reális összegű, havi nemzeti gondozási díjat kíván juttatni. Mint mondom, sajnos, különféle okok miatt ez még mind ez ideig nem következett be, s ezért is úgy gondolom, hogy éppen az állampolgári jogegyenlőség rendezőelve alapján a benyújtott 3413as törvényjavaslatba kívánkozónak, jogosnak és szükségesnek tartom az idézett kör áldozatai hozzátartozóinak, rokkantjainak egyösszegű, egyszeri kárpótlását is ma jd a később törvénybe iktatott, rendszeres nemzeti gondozási díj mellett. Sajnos, a hatáskörrel rendelkező bizottságok egyharmada sem támogattta a módosító indítványomat, ezért kérem önöket, hogy ha módosításaim a frakcióm támogatását bírni fogják, önök is támogassák az előterjesztett két pontosított módosító indítványt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm. Megadom a szót Mécs Imre képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. Felszólaló: Mécs Imre (SZDSZ) MÉCS IMRE (SZD SZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyon megkésett indítványnak a részletes vitáját folytatjuk most le, hadd idézzek egészen röviden egy 1990. március 9i dokumentumból: ez a Történelmi Igazságtétel Bizottság újságokban megjelent álláspontja volt. Tehá t ez még az előző országgyűlés joghatóságának az idejében történt, és így szól, az a címe: Az anyagi kártérítés a következő kormányra hárul. Részlet: "A jelenlegi országgyűléstől elvárjuk, hogy 1990. március 14én határozatban rögzítse álláspontjá t a politikai okokból hátrányt szenvedett magyar állampolgárok részleges anyagi kártérítése tárgyában. A határozat végrehajtása már az új magyar kormány feladata lesz, nem kívánunk azonban méltánytalan terhet róni az új Magyarországra, amelyért küzdöttünk. " Tehát – mint már korábban is mondottam volt – már az előző kormányzattal tárgyalásokat folytattunk, már az előző országgyűléstől is elvártuk azt, hogy ezt a kártérítési dolgot rendezze. Az aláírók között, a 71 aláíró között szerepel Göncz Árpád is, Kéri Kálmán is, Mensáros László is és Zimányi Tibor is, rajtunk kívül. Egy évvel később sem volt még sehol az elítélteknek, az életüktől és szabadságuktól megfosztottaknak a kártérítési kérdése, amikor a Kormány beterjesztette az első kárpótlási törvényt. Akkor egy jelentős módosító csomaggal, amely önálló törvénynek is tekinthető volt, az SZDSZ támogatásával benyújtottam egy módosító csomagot, arra hivatkozva, hogy minden erkölcsi rendben az élet megelőzi a szabadságot, és a szabadság megelőzi a vagyont. A vagy oni kárpótlást kell az utolsó helyre tenni, és első helyre kell tenni az élet, majd a szabadság elvesztéséért járó kárpótlást. Elmondtuk azt is, hogy sok ezer, tízezer idős emberről van szó, akik a halál előszobájában állnak már, és ezeknek az embereknek k ései, csekély, szimbolikus, jelképes kárpótlást kell nyújtani. Rendkívül megkéstünk.
