Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 14. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A közalkalmazottakról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SASVÁRI SZILÁRD (FIDESZ)
1470 általában az államot, hanem az önkormányzatot terheli, és ennek saját pénzügyi forrásokra támaszkodva tehet eleget – felhasználva azt a normatív támogatást, amely tanuló alapú, és amely felhasználási kötöttség nélkül van meg. A közoktatá si intézményekben tehát nem az államilag, központilag előírt feladatokat kell ellátni, hanem az önkormányzatoknak mint fenntartóknak kell ezt megtenniük – így a pedagógusok bérezésében is. A továbbiakban az állam és az önkormányzat szerepére szeretnék kité rni – bár ez egy kicsit szétfeszíti a részletes vita kereteit. A párhuzamos vonal a pedagógusok és az iskola normatívája. Javaslatom a következő. A pegadógusok – képzettségüktől és közszolgálatban töltött évek számától függően differenciált mértékű – munka bérét az állam az ország egész területén egységes, érvényes bértáblázat szerint garantálja. A garancia egyfelől azt jelentse, hogy az iskolafenntartó önkormányzatoknak nyújtott tanuló alapú normatív támogatásnak legalább az adott önkormányzat intézményeibe n dolgozó pedagógusok minimumbérét fedezni kell, másfelől viszont azt, hogy az állam az önkormányzatokat kötelezi legalább a táblázat szerinti bér kifizetésére, és annak elmaradását szankcionálja. Ott, ahol a normatíva a bérek fedezésére nem elegendő, az á llam az önkrományzat kérésére forráskiegészítő államsegélyt biztosít. Beadott módosító indítványainkban – melyeket részben Deutsch Tamással közösen adtunk be – az alábbi szempontokat, bekezdéseket emelném ki, figyelembe ajánlva a jogászi előkészítésnek – e zért örülök, hogy az államtitkár úr megjelent a Parlamentben. Ezek tehát a következők: A központilag előírt bértáblázat a pedagógusok számára azt a határösszeget kell hogy rögzítse, amelynél kevesebbet egyegy kategóriába tartozó pedagógus nem kaphat. Ez a z összeg intézményi szinten arra kell, hogy elegendő legyen, hogy az intézmény a nemzeti alaptanterv által megszabott minimális feladatait az oda járó tanulók vonatkozásában teljesíthesse, illetve a pedagógus az ebből fakadó, kötelezően előírt minimális mu nkafeladatait ellássa. A központilag megszabott bérek országos alsó határait rögzítő bértáblázati kategóriák a következők kell hogy legyenek: a kiemelt kategória, az egyetemi végzettségűek, a főiskolai végzettségűek, egyéb felsőfokú végzettségűek, a középf okú pedagógiai végzettségűek és egyéb középfokú végzettségűek. Érdemes megfontolni a fokozatok bevezetését is. A fizetési osztályon belüli fokozatokat úgy lehetne megállapítani, hogy azokkal a szolgálati idő elismerése általában hároméves, automatikus előr elépéssel történjék a nyugdíjig. Meghatározott feltételek esetén – pédául tudományos fokozat elnyerése, bizonyos kitüntetések, címek adományozása, odaítélése, meghatározott továbbképzési formák elvégzése – a pedagógust magasabb fokozatba lehet átsorolni. A bértáblázat mellékleteként kell szerepeltetni a központilag előírt pótlékok felsorolását. Ezek összegét az alapbér százalékában kell kifejezni, és a fenntartónak járó normatív támogatásba be kell építeni. Központilag csak a következő pótlékok meghatározás át javaslom: területi pótlék, speciális munkahelyi pótlék, gyógypedagógiai pótlék, nemzetiségi pótlék, bentlakásos intézeti pótlék, szaktanácsadói pótlék. A ma használatos egyéb "feladat" - pótlékok ügyét viszont – mint amilyen a vezetői, a gyakorló iskola i, az osztályfőnöki, a gyermekvédelmi stb. pótlék – az iskolafenntartók és az iskolák közötti megállapodásban célszerű rendezni. Erre az állami garancia csak annyiban terjedjen ki, hogy ilyen és az iskolán belüli egyéb mozgóbéres feladatkijelölésre – amely nek tartalmára központilag legfeljebb ajánlás szülessen – a fenntartónak járó normatívába a garantált bértömeg egy meghatározott százalékában kifejezett összeget építsen be a költségvetés. A jutalmazások bérmaradványra épülő mai rendszerét a pedagógus szer vezetek általában elvetik. Javasoljuk ennek megszüntetését és azt, hogy ehelyett az állami garancia terjedjen ki a tanév végén fizetendő tizenharmadik havi bérre vagy félbérre. Ezt tehát a normatív állami támogatásba ugyancsak be kell építeni. Erre elvileg minden olyan pedagógus jogosult, aki a teljes tanévet az adott intézményben dolgozta végig, vagy önhibáján kívül kerül tanév közben más intézménybe. Gyakorlatilag a tizenharmadik havi juttatás bértömegét az intézmény döntési hatáskörébe érdemes
