Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 14. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A közalkalmazottakról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - DARÓCZY ZOLTÁN, DR. (MSZP)
1468 szűkíteni próbálták a törvényjavaslathoz képest ezeket a jogokat, illetve bizonyos kötelesség ek előírásaival figyelmeztetni az itt dolgozókat bizonyos veszélyekre. Egy másik dolgot is megállapítottam, hogy nem tudtam különbséget tenni a tekintetben, hogy most a jó vagy rossz javaslatokat – nem kívánom megítélni – kormánypárti vagy ellenzéki, avagy semleges vagy független képviselő képviseli, ugyanis egy dolog biztos, hogy a Parlamentben nagyon sokan vannak olyanok – magamat is beleértve – , akiknek közalkalmazotti múltjuk van, és reméljük, hogy lesz is ezután alkalmunk közalkalmazottként dolgozni, h iszen nem gondolom, hogy mindannyian a politikára szerződtünk el, hanem csak egy történelmi szituációban ide sodort bennünket az élet. Ennek következtében én nagy tisztelettel javasolnám az Országgyűlésnek, hogy a jelentésben nagymértékben elutasított módo sítványokat is alaposan tanulmányozzák, függetlenük attól, hogy kik adták be. Én példának okáért igen nagy szimpátiával viseltettem Varga János országgyűlési képviselőtársam javaslataival, amelyekről az előbb részletesen és hosszan tartó előadást hallhattu nk. Mégis, melyek azok a módosító javaslatok, amelyek bizonyos értelemben megérdemelnének egy kis odagondolást, még akkor is, hogyha – még egyszer hangsúlyozom – a különböző szakértői bizottságok, illetve a Kormányt képviselő előterjesztők nemlegesen fogla ltak állást. Úgy látom, hogy e tekintetben is nagyon egységesek voltak, nem nézték azt, hogy kinek a javaslata, hanem – meg kell, hogy mondjam – 90%ban vagy még többen elutasították ezeket a javaslatokat. Hogy ez jó vagy rossz, nem tudom most megítélni. É n alapvetően azt tartom fontosnak, hogy legyen egy közalkalmazotti törvény, tekintettel arra, hogy a munkatörvénykönyv erre a rétegre nem terjed ki teljes mértékben, és majd az élet megmondja azt, hogy hol rossz ez a törvény. Ezt előre nagyon nehéz megmond ani. Én megmondom őszintén, hogy azokat a módosító javaslatokat, amelyek a munkáltatónak bizonyos értelemben a segítségét jelentő közalkalmazotti tanács véleményét kikérő javaslatok jelentik, úgy tekintem – még ha nem is fognak bekerülni a törvénybe – , hog y okos munkáltató vélemény nélkül nem fog dönteni, tehát nem fogja magára venni azt a terhet, amit úgynevezett egyszemélyi felelősként akar ez a törvény a törvény hatályába tartozó intézményekre rákényszeríteni. Egyébként is úgy vélem, hogy a demokratikus gyakorlatnak a bővülése oda fog vezetni, hogy előbbutóbb ezeket az ígérgetős törvényeket is majd át kell tanulmányoznia a Parlamentnek, és a megfelelő módosításokat kell alkalmazni akkor, amikor kiderül, hogy az életben másképp mozognak az emberek, máshol tapossák az utakat, s ennek következtében más megoldásokat kell alkalmazni. Mindenesetre egy aggályomat azért megfogalmaznám – különösen a módosító indítványok ilyen jellegű áttekintése után – , nevezetesen azt, hogy ez a törvény nincs hozzásimítva a követ kező, várható, nagyon jelentős törvényekhez, nevezetesen a közoktatási törvényhez, a felsőoktatási törvényhez, akadémiai törvényhez. Ugyanis ez a tervezet egy olyan típusú, közpénzből fenntartott intézményt tart, mondjuk, ideálnak, amelyben nincsenek meg a z erős autonómia jegyei, nincsenek meg azok, amelyeket viszont az előbb említett törvényeknek majdnemhogy mondanám, alfájának és ómegájának tartok, nevezetesen, hogy autonóm köztestületként megpróbálják ezt a közhasznú szolgálatot európai módon megszervezn i. Ennek következtében biztos vagyok benne, hogy amikor el fogjuk fogadni a közoktatási törvényt, illetve a felsőoktatási törvényt vagy az akadémiai törvényt, mindjárt problémák tömkelegével fogunk szembenállni ezen törvény miatt, tekintettel arra, hogy ez a törvény nem lesz adekvát azokhoz a szituációkhoz, amit esetleg a Parlament jónak tart, illetve amit az élet fog követelni. A másik dolog pedig az, ami egy szocialista javaslatban megfogalmazódott, nevezetesen, hogy a törvény hatályát ki akarja bővíteni olyan jellegű intézményekre is, amelyek elfogadnak állami támogatást. Én nagyon megfontolás tárgyává tenném azt a javaslatomat, ami nem szükségképpen kell, hogy a törvényben benne legyen, hanem inkább azoknak az intézményfenntartóknak a figyelmét hívnám fe l,
