Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 14. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A közalkalmazottakról szóló törvényjavaslat részletes vitája - SPEIDL ZOLTÁN (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SPEIDL ZOLTÁN (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SPEIDL ZOLTÁN (MDF)
1465 fizetési osztályban mindenképpen magasabb illetményben részesül annál, mint amekkora előző fizetési osztályában a jogviszony időtart ama alapján jár neki. (A jegyzői széket Juhász Péter, valamint dr. Kóródi Mária foglalja el.) Tisztelt Országgyűlés! Közhely a tudás, az értelem megbecsülésének szükségessége – de a közhelyeknek is megvan a maguk igazsága. A tudás és az értelmesség, amelyn ek elsősorban az értelmiség az elméleti és gyakorlati hasznosítója, mindenkor a fejlődés motorja volt és maradt. Az értelmiségnek ezen szerepe nem hagyható honorálatlanul. Mivel a hazai értelmiség nagyobb hányada olyan területen dolgozik, amelyek jelen tör vény hatálya alá tartoznak, az értelmiség megbecsülésének, természetesen a lehetőségek határai között, ebben a törvényben tükröződnie kell. Ennek igénye a tervezet szövegében kitapintható ugyan, tendenciája azonban azokban a kérdésekben sem mindig érvényes ül, ahol ez az érvényesülés nem hárítana elviselhetetlen terhet a társadalomra. Az értelmiség alkotó munkájának ideális feltételeit még nyilvánvalóan nem tudjuk a közeli jövőben megteremteni. E körülmény még parancsolóbbá teszi, hogy legalább ott lépjünk e lőbbre, ahol ennek lehetősége megvan, és gyakorlatilag sem kivitelezhetetlen. Módosító indítványaim harmadik csoportja ebbe az irányba kívánja a tervezetet elmozdítani. A törvényjavaslat az alapfokú iskolai végzettségűek számára 20, az egyetemi végzettségű ek részére 21 napban állapítja meg az alapszabadságot. Én ez utóbbit egy nappal megemelni javaslom. Az az alapfokú végzettségű, aki 16 éves korában lépett jogviszonyba, 2223 éves korára a pótszabadsággal együtt már 22 napi szabadságot élvezhet. Nem indoko lt, hogy a 2223 éves korában diplomázó ennél rövidebb szabadságban részesüljön. Annál kevésbé, mert egyetemi tanulmányai munkaviszonynak számítanak, és nem munka nélkül töltötte élete 16tól 2223 évig terjedő éveit. Ez az egy napot jelentő többlet nem ok ozna olyan kiesést, amely a közalkalmazotti terület munkateljesítményét érzékenyen befolyásolná. Az elmúlt 45 esztendő egyik velejárója – ismeretes mindenki előtt – a klasszikus műveltség háttérbe szorulása, a klasszikafilológia oktatás elsorvadása volt. Ennek korrigálása megindult, gyorsításához a jelen közalkalmazotti törvény is hozzájárulhat. Hogyan? Úgy, hogy a pótlékra jogosult nyelvek körét a klasszikus nyelvekre is kiterjeszti. Vannak intézmények, sőt intézményhálózatok, amelyekben a klasszikus nyel vek, a görög és a latin ismerete elengedhetetlen. Nem a beszéd, de a megértés és az írásos alkalmazás szintjén. Azok számára tehát, akik nem valamely klasszikusnyelvszakon végeztek, de szaktárgyukkal összefüggésben az egyetemen valamely klasszikus nyelvbő l is vizsgát tettek, és ilyen ismereteiket napi munkájukban gyümölcsöztetik, a nyelvpótlékot ugyancsak biztosítani kell. Mértéke viszont fejezze ki egyrészt azt, hogy ezekben az esetekben passzív, másrészt nem állami nyelvvizsgával bizonyított nyelvtudásró l van szó. Ezért javaslom a klasszikus nyelvek után járó pótlék összegét az A/1 fokozat alapilletményének 30%ában megállapítani. Természetes, hogy ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor csak a választott szakterület alapfogalmainak megértéséhez szük séges egyetemi, például az állam- és jogtudományi karokon vagy az orvosegyetemeken szervezett kurzusok nyelvvizsgáiról van szó. A pótlékra a fentiek értelmében jogosultságot szerzők száma nem nagy, a pótlék megállapítása viszont gesztus értékű. A tudományo s teljesítményt a törvénytervezet örvendetes módon méltányolja, amikor az egyébként a felső közalkalmazotti osztály "D", illetőleg "E" fizetési osztályába szándékozik átsorolni. E méltánylásban azonban nem következetes, mert azoknak a közalkalmazottaknak a teljesítményét, akik már eleve az "F" fizetési osztályba tartoznak, tudományos fokozat szerzése esetén sem honorálja semmivel. E hiány pótlását szolgálja az a módosító indítványom, amely szerint az "F" fizetési osztályban a közalkalmazott várakozási ideje minden újabb tudományos fokozat elnyerésével csökkenne. Ezen előírásnak van ugyan anyagi vonzata, de ez elenyésző. Hiszen csupán arról lenne a gyakorlatban szó, hogy legfeljebb két esetben kerülhet át magasabb fizetési osztályba egyegy évvel korábban a t udományos fokozat megszerzéséért többletmunkát végző közalkalmazott, mint ahogy erre a munkaviszonyban eltöltött idejének tartama feljogosítaná. A tervezet ilyen irányú
