Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 14. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A közalkalmazottakról szóló törvényjavaslat részletes vitája - SPEIDL ZOLTÁN (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SPEIDL ZOLTÁN (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SPEIDL ZOLTÁN (MDF)
1463 az előzetes véleményegyeztetést kötelezővé teszi ugyan, ennek elmulasztását azonban nem szankcion álja a döntés érvénytelenségének kimondásával. E felemás megoldás nem tartható. A kérdés rendezése akkor válik csak teljeskörűvé, ha – módosító indítványomnak megfelelően – a véleményeztetés elmulasztása az időközben esetleg kiadott kormány- és miniszteri rendeleteket ugyancsak érvényteleníti. Mivel az érvénytelenséget véglegessé bírósági határozat teszi, nem elég a szakszervezetet engedőlegesen ruházni fel a bírósághoz fordulás jogával. Ellentétben a tervezet szövegezésével, egyértelművé kell tenni, hogy a véleményeztetés elmulasztásának igazolódása esetén a bíróság csak érvénytelenítő döntést hozhat. A törvénytervezet nem intézkedik arról, hogy azon esetekben, amikor a munkavállalót áthelyezéssel bocsátotta el munkaadója, mi történjék az eredeti munkáltató nál jogviszonyban eltöltött időtartammal, a munkáltató által élvezett illetménnyel és megszerzett címekkel. E kérdéskör rendezetlensége áldatlan jogviták forrása lehet. Ennek megelőzése, valamint az érintett közalkalmazott személyes védelme érdekében a tör vénynek azt is ki kell mondania, hogy az áthelyezett munkavállaló közszolgálati jogviszonya abban az esetben, ha új jogviszonya ugyancsak közalkalmazotti intézménynél keletkezik, mind az időtartam, mind az illetmény és címrendszer tekintetében folyamatosna k minősül. Szerzett jogait nem veszítheti el a közalkalmazott pusztán azért, mert valamely más, de ugyancsak közalkalmazotti intézményben vállal akár azonos, akár magasabb szintű állást. A közalkalmazotti jogok közalkalmazotti léte folytán illetik meg a kö zalkalmazottat, nem pedig azért, mert egyetlen meghatározott intézménynyel állt jogviszonyban. Ez utóbbinak akárcsak hallgatólagos elismerése is roppantul beszűkítené az egészséges mozgás terét a különböző közalkalmazotti intézmények munkavállalói között, merevítené a rendszer egészét, korlátozná a kiválasztódás lehetőségét, némi túlzással a röghöz kötés irányába hatna. Ennek megelőzése végett szükséges a törvényjavaslat fentiekben érintett formájú kiegészítése. Ugyancsak kiegészítésre szorul az a paragrafu s, amely a közalkalmazott felmentésének feltételeiről intézkedik. A felmentést ugyanis már akkor is lehetővé teszi, ha csupán a munkáltatónál, valamint az irányítása és felügyelete alatt álló szervezetben a közalkalmazott képzettségének megfelelő más munka kör nem található. Ez elfogadható lenne azon vezetői beosztású közalkalmazottak vonatkozásában, akiknek a Kormány, a miniszter vagy az önkormányzati képviselőtestület a közvetlen munkáltatója. Adott közalkalmazotti intézménynél nem vezető beosztású munkába n álló munkavállalóval szemben viszont diszkriminációt jelentene, hiszen ezen intézmények legtöbbje nem rendelkezik felügyelete vagy irányítása alá tartozó más szervezetekkel. Ugyanakkor lehetséges, sőt valószínűsíthető, hogy ha a munkáltató tevékenysége e gy adott intézménynél országgyűlési, kormány, miniszteri vagy önkormányzati döntés következtében szűnik meg, az e döntés által érintett munkáltatói körben egy másik intézménynél igenis található a szóban forgó közalkalmazott képzettségének megfelelő munka kör. Ilyenkor szerencsésebb, a közalkalmazott számára megnyugtatóbb, ha a jogviszony nem felmentéssel szűnik meg, hanem – amennyiben hozzájárul – e munkakörbe helyezik át, ahol az előző munkáltatónál szerzett jogosultságok további élvezése is biztosított. Ezért a felmentéshez csak akkor legyen szabad folyamodni, ha az érintett munkáltatói kör egészén belül nincsen számára megfelelő munkakör. A törvénytervezet felmentési időnek háromhat hónapot irányoz elő, konkrét meghatározását azonban a kollektív szerződ ésre bízza. Ez a megoldás azonban nem számol azzal a körülménnyel, hogy egyrészt nem minden intézményben születik feltétlenül kollektív szerződés, másrészt előfordulhatnak olyan esetek, amikor a felek a konkrét időtartamban nem tudnak megállapodni. Ezért m agának a törvénynek kell biztosítékot tartalmaznia arra, hogy a felmondási időtartam a jogviszonyban töltött idővel egyfajta arányban növekedjék. Ezt tartalmazza a vonatkozó módosító indítványom, amely a legkisebb felmentési időt két hónapban szabja meg, e zt pedig minden újabb öt év elteltével egyegy hónappal kívánja megtoldani. Ezúttal segíteni akarja a felmentett közalkalmazottat új munkahely szerzésében, amikor lehetővé tenni javasolja, hogy a felmentési idő felét a közalkalmazott az általa kért időben és részletekben vehesse ki.
