Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 14. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A közalkalmazottakról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ZSUPOS LAJOS (MDF)
1457 Kóródi Mária, Magyar Bálint, Fodor Tamás és tőlük függetlenül Deutsch Tamás is töröln i kívánta ezt a mondatot. A kormánykoalíció ezzel szemben azzal érvelt, hogy a közalkalmazott jogállását rendkívüli mértékben megerősíti, ha a közalkalmazott az utcán, magánéletében is közalkalmazottként köteles viselkedni. Állása közmegbecsülésnek fog örv endeni, hiszen mindenki tudni fogja, bármikor, bármilyen körülmények között, moziban és étteremben a közalkalmazott az közalkalmazott. Arról azonban már kevesebb szó esett, hogy ezt a kötelezettséget ki és hogyan fogja számonkérni, s annak, akinek a számon kérés jogában áll, azt mi köti, nehogy visszaéljen hatalmával. Ha egy pedagógus megiszik két korsó sört egy kocsmában, vajon feljelenthetie valaki az igazgatónál? S e paragrafus alapján az igazgató hogyan fog eljárni a pedagógussal szemben? S ha már eljár , milyen garanciáink vannak, hogy nem jár el önkényesen? Ezekre az aggályokra törvényi válasz nincsen. Íme, miként nyernek választ fontos kérdések egyegy aprónak látszó módosító indítvány kapcsán. A kormánykoalíció képviselői s ezen belül a magukat nemzet i liberálisoknak nevezők is halálpontos konzervatív ösztönnel szavaznak arra, hogy az erkölcsi viselkedést törvénybe kell iktatni, arra, hogy a magánélet, az egyén viselkedésének határait felpuhítsák az állammal, az állami bürokráciával szemben. S csak ezu tán tetőzik a baj. Dr. Sóvágó László indítványa alapján a Kormány képviselője s nyomában a kormányképviselők egyöntetűen szavazzák meg e paragrafushoz az újabb módosítást, amelyik a különféle beosztásokhoz is különféle erkölcsöket rendel. Az erkölcsi indul at itt már minden törvényi józanságot elsöpör, hiszen most már nemcsak az a baj, hogy ki nem mondott viselkedési szabályokat állít fel a törvény, s válik lehetővé ezáltal vétkesek és képzelt bűnösök büntetése, ki tudja, milyen önkényesen, de a nem létező e rkölcsök között különbséget is kell tenni. Nem folytatom, de folytatni fogják Balsai István úr bíróságai, ezúttal közerkölcsöket osztogató szerepkörükben. Több sikerrel kecsegtet egy másik módosító indítványom az 5381es számon, amelyik szerint ott, ahol g yakornoki időt kötnek ki, nem állapítható meg próbaidő. Ennek a javaslatnak értelme akkor ragadható meg igazán, ha egybeolvassuk a készülő közoktatási törvénnyel. Ebben a törvényben előírható egy vagy két éves gyakornoki idő, és akkor például a pedagógusok számára a próbaidő megszűnik, s ezzel az a rémes lehetőség, hogy egykét hónap után, mondjuk december elején a tanárt elbocsáthassák. Ez a módosítás, melyet a kulturális bizottság elfogadott, kis áttörést jelenthetne a függőségi viszonylatokban, melyeket a törvénytervezet létrehoz. Megjegyzem, hogy az együttes jelentésben éppen most olvasom, hogy az alkotmányügyi bizottság és az ott jelen lévő kormányképviselő nem támogatja indítványomat. Megszüntetheti a teljes munkavállalói és munkáltatói kiszolgáltatott ságot, amit a próbaidő intézménye teremt, és a biztonságosabban leírható, normatíven szabályozható gyakornoki idő felé tereli a jogalkotást, valamint a munka világát. A közalkalmazotti jogviszony létesítését készítheti elő a gyakornoki jogviszony törvényi szabályozása, ami azonban sajnos, nem történik meg e törvényben. Tisztelt Ház! Remélem, e néhány módosító indítványhoz fűzött megjegyzésem megvilágítja e törvény jogiideológiai jellegét és várható társadalmi hatásait. Az előmeneteli és illetményrendszer m ellett igen fontos következményekkel kell majd számolnia a közalkalmazottnak. A közalkalmazottak a teljes jogi, személyes, bürokratikus miniszteri függést is mérlegre fogják majd helyezni, amikor fizetésüket felveszik. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornb ach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Zsupos Lajos képviselő úr a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Zsupos Lajos (MDF) ZSUPOS LAJOS (MDF)
