Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 14. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályai módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ)
1454 valamilyen formában megváltoztatni. Ez nem sikerült, és úgy gondoltuk, a helyzet nem tartható tovább – ezért kezdeményeztük ezt a házszabálymódosítást. Abban megegyez tek a vélemények – és ennek örülök – , hogy a helyzetértékelés helyes, tehát amit elmondtam, hogy egy nem kívánatos gyakorlat alakult ki a napirend előtti felszólalásokkal kapcsolatban, ezt minden hozzászóló megerősítette, és ezzel egyetértett. Tehát a diag nózis helyes. Nem tagadható: a célunk az volt, amikor ezt a módosító indítványt megtettük, hogy a kísértést csökkentsük, tehát hogy a képviselők napirend előtti felszólaláshoz való vonzódását csökkentsük, és csak a valóban komoly súlyú politikai ügyek, a v alóban rendkívüli ügyek kerüljenek a Ház elé. Meg kell mondani azt is: nem véletlen, hogy két képviselő – Torgyán József és Maczó Ágnes – volt, aki kifogásolta, hogy későbbi időpontra kerül át a rendkívüli ügyek másik köre, egy esti időpontra – illetőleg M aczó Ágnes még egy kicsit szélsőségesebben is fogalmazott: ő azt mondta, hogy éjféltájt lehet majd elmondani a rendkívüli felszólalások másik körét, ami a képviselőkhöz lesz telepítve. Nem véletlen, azt hiszem, hogy ők kifogásolták, hiszen ők voltak talán a leggyakrabban azok, akik napirend előtt szót kértek. Azt hiszem, az sem véletlen, hogy miért van egyfajta ellenállás ezzel a szigorítással kapcsolatban. Jól látható, hogy a napirend előtti felszólalások mindig tévéközvetítési időben zajlanak, történnek, és ez a médiában való szereplés vagy a médiában szereplésből való kiszorulás néhány képviselő érdekeit, úgy tűnik, sérti. Ugyanakkor azt gondolom, hogy itt különbséget kell tenni az egyéni képviselői igények és a Parlament érdekei között. Ilyen szempontból én sokkal fontosabbnak tartom, hogy valóban fontos – részben szakmai, részben politikai – kérdések, és az előkészített szakmai és politikai kérdések kerüljenek főműsoridőben a Parlament elé, és ezekről tájékozódjék a nyilvánosság. Azt gondolom, az a gyako rlat, ami itt kialakult a napirend előtti felszólalásokkal kapcsolatban, alapvetően lejáratja a Parlament tekintélyét, hiszen a tévénézők elsősorban az ilyen másfélkét órás napirend előtti szócsata – ami például tegnap is zajlott – alapján ítélik meg a Pa rlament működését, az itt lévő újságírók figyelme is elsősorban erre az időszakra koncentrálódik, és ahogy haladunk előre, a figyelem egyre szelektívebb. Jól lehet látni, hogy a másnapi újságokban azonos említési gyakorisággal szerepelnek a napirend előtti felszólalások, ugyanakkora teret kapnak, mint az azt követő szakmai viták. Én ezt nem tartom helyesnek – ugyanis a Parlament működése azért nem ebből áll. Ennél sokkal lényegesebb kérdések is dőlnek el itt, a Parlament előtt. Sokkal fontosabb szerintem, h ogy azok, akik egyébként veszik maguknak a fáradságot, szakértőkkel konzultálnak, felkészülnek, ők kapjanak szót a nyilvánosság előtt, nem pedig azok a rögtönzések és azok a napi, pillanatnyi politikai indulatok, amelyeknek itt folyamatosan szemtanúi vagyu nk. Arról nem is beszélve, hogy ez a fajta populista demagógia, ami a napirend előtti felszólalásoknak most már szinte törvényszerű velejárója, és azok az alkotmányjogi nonszenszek, amik itt elhangzanak, ma már szinte reflexió nélkül maradnak. A parlamenti pártok többsége nem veszi már magának a fáradságot, vagy nem szán erre időt – mert nem akar rá időt fecsérelni – , hogy ezeket helyre tegye vagy visszautasítsa. Azt gondolom, hogy ez sem jó, mert ezek úgy raktározódnak el, mint hogyha cáfolat nélkül maradn ának, azaz igazak lennének azok az állítások, amelyek ezekben a megnyilatkozásokban megfogalmazódnak. Ezt sem tartom jónak. A másik, ami egy alapvető félreértés, hogy a frakcióvezető egyéni véleményt mond el. Nem. A frakcióvezető – és Salamon László láthat óan megértette a módosító indítvány lényegét – egy integrált véleményt mond el: a képviselőcsoportnak, a frakciónak a véleményét mondja el. Abban az esetben, ha a Parlament pártelven szerveződik – márpedig pártelven szerveződik a mai magyar Parlament – , az t gondolom, ennek igenis, kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani, és igenis, ilyen szempontból lehet különbséget tenni képviselő és frakcióvezető között, mert az ebből a szempontból nem egyéni képviselői vélemény, hanem egy kisebb vagy nagyobb képviselőcs oport integrált véleményét tudatja már a közvéleménnyel, illetőleg a Házzal.
