Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 14. kedd, a tavaszi ülésszak 23. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÓZS JÓZSEF (KDNP)
1446 milliárd forin t volt. Ha figyelembe vesszük, hogy bizonyos átmeneti tényezők ezt a hiányt optikailag javították, akkor a helyzet ennél rosszabb. Itt két dologról kell szólni. Az egyik az a bizonyos ominózus ügy, a bankoktól visszakért pénzek, amelyeket a bankoknak nyilv án vissza kell majd adni. Ez 13 milliárd forintnál egy kicsit több. A másik ilyen optikai korrekció az az, hogy a privatizációs bevételekből – amelyekből összesen 20 milliárd forint vételezhető be az év folyamán – már az első negyedévben bevételezett a Kor mány 16 milliárd forintot. Ennek egyébként semmiféle törvényi akadálya nem volt, de ez mindenesetre azt jelenti, hogy ebből a forrásból a későbbiekben lényegében már szinte nem is lesz bevétel. Ha ezeket a tényezőket figyelembe vesszük, akkor ezzel a két t étellel körülbelül teljesült az egész évi hiányelőirányzat; és ismeretes, hogy kormányszakértők is a hiány várható mértékét nem kis optimizmussal 120140 milliárdra becsülik az év folyamán. Na most, kérem szépen, hogy ha a hiány ekkora, vagy netán még nagy obb lesz – és sajnos erre van tendencia – , az kétféle veszéllyel jár. Az egyik veszély akkor áll fönn, hogyha a Kormány és a Parlament nem tesz annak érdekében, hogy a hiány csökkenjen. Ha ez a hiány ilyen nagy lesz, akkor a költségvetés hiteligénye lesz i gen magas. Ennek az lesz a következménye, hogy a kamatok nem csökkennek, vagy nem csökkennek kellő mértékben ahhoz, hogy a gazdasági tevékenység további visszaesése megállhasson, és valamifajta élénkülés is esetleg elindulhasson, amiről a Kormány nagyon sz ívesen beszél. Legalábbis meg kellene állítani a gazdasági tevékenység további csökkenését, és ez úgy nem lehetséges, hogyha a költségvetés magas hiteligénye magasan tartja a kamatszinteket, kiszorítja a vállalkozásokat a hitelek felvételéből. A másik vesz ély az az – és azt szeretnénk mi elkerülni, és ezért szóltam én most hozzá – , hogy esetleg ismét elkapkodva, a decemberi eljáráshoz hasonlóan fog a Kormány és a Parlamentben a kormányzó többség keresztülverni egy költségvetésmódosítást úgy, ahogyan az a k öltségvetésnél ugye történt. Rendkívül nehéz a költségvetés helyzete, rendkívül nehéz megtakarításokat eszközölni. Ilyen megtakarításokra van most szükség, hiszen nyilvánvaló, hogy az egyensúly felé való lépést további adóemelésekkel nem lehet megvalósítan i. Az adóbevételek, vámbevételek behajtásának most elindított forszírozása noha hozhat bizonyos eredményeket, de nem látszik lehetségesnek az, hogy jelentősen javuljon a hiány ezen az úton; és hogy ha itt nagyon határozottan, nagyon kampányszerűen lép föl esetleg a pénzügyi vezetés, akkor ez a gazdaság bajait tovább súlyosbíthatja. Tehát nyilvánvaló, hogy nem kerülhető el az, hogy a kiadások csökkentésre kerüljenek. Ez pedig az ország adott gazdasági, szociális helyzetében egy rendkívül kényes feladat. Mi szeretnénk ebben konstruktíven részt venni. Ennek az a föltétele, hogy ennek a törvénymódosításnak, a költségvetési törvény módosításának a tárgyalását a Ház minél hamarabb elkezdje. Ezt kérjük tehát a Kormánytól. Nagyon sajnálom, hogy a Pénzügyminiszté rium részéről most nincs jelen sem a miniszter úr, sem az államtitkár úr. Mégis a jegyzőkönyvben megmarad. Kérjük tehát, a szabaddemokrata képviselőcsoport nevében kérem, hogy mielőbb nyújtsák be a költségvetési törvény módosítására vonatkozó javaslatot. K öszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra kért lehetőséget Mózs József képviselő úr a Kereszténydemokrata Néppárttól. Megadom a szót. Napirend előtti felszólaló: Mózs József (KDNP) MÓZS JÓZS EF (KDNP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Azon kérdésről kívánok a frakció nevében szólni, amely nem számít újnak előttünk, mégsem jutott nyugvópontra ez idáig. Ami szólásra késztet, a Kapu című kiadvány utolsó számában me gjelent írásmű. Lényegében azzal foglalkozik, közülünk hány ember rendelkezik vitatható erkölcsi egzisztenciával. Mindaddig