Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 13. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. ülése - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályai módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
1439 De azt is látnunk kell, hogy azok a kísérletek, amik arra irányultak, és amire Torgyán képviselő úr is utalt, hogy próbáljuk a Házszabály szigorúbb, szűkebb értelmezésével megoldani ezt a kérdést – ezek – nem vezettek eredményre. És erről, én úgy gondolom, maga a plénum tehet, ha szabad ezt mondanom, és hangsúlyozom, soha nem az elnök, mert arra is voltak példák, az is előfordult néhány esetben, hogy az elnök megkísérelte a szűkítő értelmezés mellett eljárni. De talán tényleg a mai n api esetet kivéve én nem emlékszem arra, hogy a Parlament ne bírálta volna fölül az elnöki döntéseket. Tehát voltaképpen az az út, hogy mi próbáljuk szűken értelmezni a rendkívüli ügy fogalmát – ez az út – nem vezetett előre, és nem vezetett megoldáshoz. E hhez képest én azt látom a javaslatban, hogy tulajdonképpen a rendkívüli fölszólalás fogalmát ez az előterjesztés kétfelé választja. És rendkívüli előterjesztés és rendkívüli előterjesztés között is mérlegel, és kiemel egy kört, aminek a súlyát a frakció t ámogatásához és egyetértéséhez köti. Mert én abban a jogosítványban, hogy a képviselőcsoport vezetője szólalhasson föl napirend előtt, nem azt a törekvést látom, hogy személyében akarják különböző hatalmi jogosítványokkal ellátni a frakcióvezetőt, vagy val ami privilégiumban részesíteni, hanem emögött azt a politikai szándékot látom, hogy napirend előtt az a felszólalás kapjon helyt, ami mögött egy egész frakció felsorakozik, s amit egy egész frakció támogat, és azok a felszólalások, amik bár rendkívüliek ug yan, de ilyen támogatást, ilyen frakcióakaratot – úgymond – a háttérben nem élveznek, a napirend után hangzódjanak el. Én úgy gondolom, hogy ezek a megfontolások éppen a saját munkák eredményessége és hasznossága szempontjából akceptálhatók és elfogadhatók . Ezért személy szerint én az alapgondolattal, az alapfelvetéssel egyet tudok érteni és támogatni tudom. Úgy gondolom azonban, és nem akarok ugyan mélyebb részletekbe menni, de egykét részletkérdést éppen azért, mert a határozati javaslat szempontjából ál talános jelentősége van – egykét lényeges részletkérdést – érintenünk kell. (Zaj.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Kérem, őrizzék meg a csöndet, képviselő urat zavarja a lárma. SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Itt ugyanis az az érzésem, hogy az ötlet megszületett, és utána egy nagy fiatalos lendülettel Orbán Viktor beadta ezt az Országgyűlésbe, de azért itt számos dolog nem vagy nem kellően lett végiggondolva. Nem is akarok én – mert az tényleg a részletes vita körébe tartozna – az alaki hibákról beszélni, vagy pedig a rról, hogy a határozati javaslat pontokba tagolása helyett, már csak a jogalkotási törvény miatt is, meg azért is, mert a Házszabály is szakaszokba, paragrafusokba van tördelve, szakaszokban, paragrafusokban kellene ezt a törvényt előterjeszteni. Még csak abba sem kívánok az általános vita keretében mélyebben belebocsátkozni, hogy olyan evidenciákat, hogy a felszólalásra az elnök adja meg a szót, ami a Házszabály más rendelkezéseiben benne van, és természetes, hogy ott van, azt itt nem kell megismételni, me rt ezek valóban részletkérdések. Azonban az érdemi rendelkezést illetően, ami a 45. szakaszra vonatkozik, ott jelentős módosításokat javaslok, amik úgy gondolom, kihatnak az egész javaslatra, és kihatnak azokra a gondokra és problémá kra is, melyekről Torgyán képviselő úr beszélt, és esetleg többünkben, akikben fölmerül bizonyos averzió a javaslattal szemben, mert szűkítést látnak benne – többünkben – , ezt az averziót oldani tudják. Nevezetesen mire gondolok? Az egyik változtatás az, a mit én feltétlenül indokoltnak éreznék, hogy a képviselőcsoportok megjelölésénél a "pártok" utalást mindenképpen indokolatlannak érzem, hiszen tényhelyzet az, hogy ebben az Országgyűlésben van olyan képviselőcsoport is, amelyik nem
