Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 13. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. ülése - A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályai módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
1438 Képviselő Úr, figyelmeztetem, hogy a Házszabály nem teszi lehetővé az ilyen minősítést: nem következik a tartalmából, hogy kö teles lenne indokolni az elnök, ha nem adja meg a szót. A Házszabály azt írja elő: mérlegelje, hogy rendkívülie a felszólalás, vagy sem. Köszönöm szépen. Következik Salamon László képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Dr. Salamon László ( MDF) SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először engedjenek meg egy észrevételt, – annak előrebocsátásával, hogy tényleg, semmilyen bántó vagy személyeskedő szándék nem vezet. Észrevételezem azonban, hogy az előterj esztő személyében nincs jelen. Bár a Házszabályban nincs olyan rendelkezés, miszerint az előterjesztőnek itt kellene lenni – ezt most megnéztük – , és olyan rendelkezés sincs, hogy az előterjesztőnek személyesen kellene előadnia javaslatát, de szokás, eddig töretlen szokás volt ebben a Parlamentben, hogy az előterjesztő személyesen itt van. Tudtom szerint ez a szokás most szenvedett törést… (Dr. Pap János: Századszor!) Szeretném jelezni: nem tartom szerencsésnek, és jó lenne, hogyha ez a jövőben nem fordulna elő. (Dr. Pap János: Helyes!) Most, rátérve az ügy érdemére, személyes véleményemet fogom elmondani az ügyről, mert a frakció még nem alakította ki végleges álláspontját ebben a kérdésben. Tisztelt Országgyűlés! Én a magam részéről soha nem támogattam oly an javaslatot, ami praktikus, célszerűségi, kényelmi vagy valamilyen aktuálpolitikai megfontolásból, ezek oltárán elveket áldozott volna föl. Most is ugyanilyen hozzáállással alakítottam ki a véleményemet. Akkor, amikor elvileg egyetértek az előterjesztéss el és ezt elmondom, hangsúlyozom, úgy gondolom, itt azoknak az elveknek a sérelméről és veszélyeztetéséről, amik az imént felmerültek, valójában nincsen szó. Változatlanul, a korábbi hozzáállásomhoz hűen járok el, mert változatlanul az a véleményem, hogy h a olyan sérelmek érnék, ha ebben a javaslatban olyan veszélyek állnának fönn, amik valóban olyan elveket sértenének, amik itt elhangzottak, akkor ezt a javaslatot valóban nem lehetne megszavazni. Úgy gondolom, hogy ha alaposan végiggondoljuk ezt a javaslat ot, akkor látnunk kell, hogy nem erről van szó. Nem erről van szó, a következők okából: Először is, kérem szépen, a Parlament plenáris ülése közjogi szempontból egységes egész. Nincs közjogilag különbség az ülés eleje, közepe és az ülés vége között. Abban van eltérés valóban, de ennek alkotmányjogi jelentősége nincs, hogy nem a teljes ülést közvetíti a televízió. Ez kétségtelen. De egyébként csak az ülés tematikáját illetően tagolható fel különböző részekre. Ismerjük ugye a napirend előtti részt, ismerjük a napirendmegállapítási részt, ismerjük az egyes napirendi pontok megtárgyalásának az időszakát, és ha az Országgyűlés elfogadja, akkor lesz egy napirend utáni rész is. Ez az egyik megjegyzés, ami tényleg a kérdés alkotmányos megközelítését illeti, legaláb bis egy tekintetben. Másik oldalról ami, úgy gondolom, ennek a javaslatnak a gondolatát fölvetette, az lényegében az volt, amit itt többen érintettünk különböző formában, és amit a saját tapasztalataink (Zaj.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Kérem, folytassa Képv iselő Úr. SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) …saját tapasztalataink kapcsán is érzékelnünk kell, hogy a Ház igen tágra értelmezi a rendkívüli felszólalás fogalmát. Ez egy ténykérdés. Én most nem megyek bele abba, hogy miért alakult ez ki, hogy ez most menynyire he lyénvaló, mennyire nem.
