Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 13. hétfő, a tavaszi ülésszak 22. ülése - A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - ILLÉSSY ISTVÁN (MDF)
1417 Elnök Úr! Tisztelt Há z! A munkavállalói résztulajdonosi programról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatását már nagyon vártam, és remélem, hogy ma a részletes vita le is zárul. Hozzászólásom és a Palkovics Imre képviselőtársammal közösen benyújtott módosító indítv ányaink azt célozzák, hogy a törvény majdan szélesebb körben és egyszerűbben legyen igénybe vehető a magyar gazdaság átalakításának egyik eszközeként. Eszközként, nem csupán a privatizáció felgyorsítására, a munkavállalók fizetőképessé tételére, hanem a de centralizáció irányában is. Elkerülhetetlen ugyanis a nagy állami vállalatok egy részének felbomlása, mert jelen állapotukban csekély a nyereségtermelő képességük, s csak a még életképes vagy életképessé tehető egységeiknek lehet reményük a piaci fennmarad ásra. Ezeket az egységeket kell megvásárolhatóvá tenni az érdekeltek számára. Vagy úgy, hogy előbb gazdasági társasággá szervezi az államivagyonkezelő és a részvényeket, üzletrészeket adja el, vagy úgy, hogy vagyontárgyanként értékesíti természetben. Az M RPt tehát alkalmassá kívánjuk tenni arra, hogy segítségével az érintett munkavállalók a felbomló vállalatok vagyonának még működő elemeit – akár az előzetes társasággá alakítás nélkül – megmenthessék, mielőtt az összeomló nagyvállalat azokat is maga alá t emetné. A várhatóan gyorsan szaporodó felszámolási eljárások is felvetik ennek szükségességét. Ugyancsak indokolt az MRPnek részletfizetési és adókedvezményekkel elősegítenie azt a folyamatot, hogy az állami vállalatok és a már átalakult állami társaságok , szövetkezetek, önkormányzatok és más jogi személyek fölösleges, de más keretben jól hasznosítható tulajdonuktól az MRP segítségével szabaduljanak meg, elősegítve új vállalkozások indítását. Az MRP azonban nemcsak vállalatrészek leszakadását, hanem az int egrálódást is elősegítheti azzal, ha nemcsak a vállalatok vagy már átalakult társaságok központjainak a dolgozói lehetnek az MRP résztvevői, hanem a vállalatok vagy társaságok által alapított kisebb társaságok dolgozói is. Az MRPnek nemcsak a holding szin tjén, hanem a holdingba tartozó társaságok szintjén is kedvezményezettjei lehessenek a munkavállalók, ha a holding a társaságban legalább 50%ban tulajdonos. Az MRP e kiterjesztésének a törvényjavaslaton való végigvezetése számos cikkelyének megváltoztatás át igényli. Fontosnak tartottuk annak átgondolását, hogy az MRP mint folyamat, mint technológia hogyan illeszkedik a privatizáció törvényi kereteihez és gyakorlatához. Az állami vagyon kezelője többnyire pályáztatásra kötelezett. Az egyéni vállalkozók még többedmagukkal is viszonylag gyorsan szerveződhetnek és dönthetnek egy pályázaton való részvételről. Az MRP azonban természeténél fogva lassú, így szinte esélytelenné válik a pályázatok időbeli és egyéb előírásainak a teljesítésére. Ezért szükségét éreztük olyan kiegészítéseknek és módosításoknak, amelyek részben a közvetlen vagy közvetett állami vagyon kezelőjét befolyásolják a pályázatok kiírása és lebonyolítása kapcsán, illetve a pályázatokon való részvétel megszervezését könnyítik. Az MRPnek mint adásv ételi aktusnak lényeges kérdése az ár, különösképpen egy olyan gazdasági környezetben, ahol a termelőeszközök, az értékpapírok stb. piaca még viszonylag fejletlen. Különösen lényeges az ármegállapítás akkor, ha nincs a munkavállalókéval versengő másik aján lat. Az ármegállapításra jogosult vagyonkezelőre vonatkozó törvényi és belső szabályok ehhez nyilván fogódzót adnak, de nagyon fontosnak tartjuk, ha a munkavállalók a vagyonpolitikai irányelvekben foglalt tulajdonszerzési kedvezményeket másképp nem tudják vagy nem kívánják igénybe venni, azt az MRP keretében a vételárba való beszámítás formájában megtehessék. A törvényjavaslatnak az MRPszervezet létesítésével és működtetésével kapcsolatos előírásai szükségképpen váltak viszonylag bonyolulttá. Ha azonban az MRP részvevőinek a száma az 50 főt nem haladja meg, indokolatlannak véljük azt a kötelezettséget, hogy az MRPre szervezetet hozzanak létre és működtessenek. Ilyen esetben az MRPt célszerűbb a Polgári Törvénykönyv szerinti közös tulajdon és polgári jogi szerződés formájában megengedni. Az MRPszervezet működtetésével kapcsolatos egyik alapvető dokumentum az alapításkor a bíróságnak benyújtandó, viszonylag hosszabb távra szóló alapszabály. Indokoltnak tartjuk azonban erről az alapszabályról leválasztani és bírósági jóváhagyást nem igénylő külön szabályzatba
