Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 7. kedd, a tavaszi ülésszak 21. napja - Interpellációk: - NAGY ANDRÁS (SZDSZ) - ELNÖK (Vörös Vince): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
1375 a bankszámlarendet és alkalmazásuk szabályait. Tehát ez a rendelet szabályozta az adott időszakban többek között a fejezeteknél alkalmazható bankszámlákat is, így a letéti számlákat is. Letéti számlán olyan bevételek kezelhetők, melyek nem tartoznak a költségvetési tervezés, gazdálkodás körébe. Ilyen lehet olyan állami feladat megszűnése utáni pénzmaradvány például, ahol még vannak kötelezettségek, de maga a jogcím megszűnt. Ilyen például az elítéltek, fogva tartottak pénzeszköze i az Igazságügyi Minisztériumnál, és számos példát fel tudnék sorolni. A számlatulajdonos költségvetési szerv fejezet, tehát a minisztérium például, a költségvetési év lezárása után dönt a letét további kezeléséről, és elrendelheti annak visszautalását, me gtartását, vagy az állami költségvetésbe történő bevonását. Hogy mindezek végrehajtása törvényes keretek között működike, arról a számvitel, az információszolgáltatás, valamint a költségvetési ellenőrzés együttesen adhat átfogó értékelését, támpontot. A k öltségvetési ellenőrzés a jelenleg törvényes keretek között magába foglalja az Országgyűlés pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerveként létrehozott Állami Számvevőszék az állami költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek és az elkülönített állami pénz alapok gazdálkodásának rendszeres ellenőrzését, a felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzést, amelyet a miniszternek, az országos hatáskörű szerv vezetőjének önálló költségvetési intézményeknél kétévenként kell elvégezni, valamint a költségvetési szerve k belső ellenőrzését. Amennyiben a Kormány további vizsgálatot kíván indítani, úgy vagy az Állami Számvevőszéket kéri fel, vagy felügyeleti jellegű költségvetési ellenőrzést rendel el az érintett tárca vezetőjének. Adott esetben az Állami Számvevőszék, teh át a Honvédelmi Minisztérium esetében az Állami Számvevőszék vizsgálata megtörtént, és ugyanakkor az ÁSZ elnöke a tárca vezetőjét felkérte a nyitva maradt kérdések tisztázására, egyben a személyi felelősség megállapítására. E vizsgálat folyamatban van, az eredménye határozhatja meg a további szükséges lépéseket. A képviselő úr második kérdésével kapcsolatban felvetem, hogy egy elhangzott mondatot nem mindig célszerű vagy szerencsés kiragadni a gondolati környezetéből. Az inkriminált beszélgetés előtt a tárc a minisztere korrekt módon elismerte, hogy a tárcánál történtek szabálytalan pénzmozgások, és kétrendbelileg megsértették a mérlegvalódiság elvét. A helyettes államtitkár úr e gondolatok folytatásaként részleteket tárt fel. Idézem egy kicsit bővebben azt a z inkriminált részt a honvédelmi bizottság 1992. március 4i ülésének jegyzőkönyvéből. Kicsit bővebben, mint ahogy az az interpellációban elhangzott. "A letéti számlák ügyében biztosan lehetne vitatkozni az Állami Számvevőszékkel, lehetne velük is vitatkoz ni, de azt látni kell, hogy a letéti számla sajátos pénzmozgást szabályozott, amelynek célja az volt, hogy elkerülje a költségvetést. A költségvetés kikerülése volt a cél, és ez nyilván befolyásolta az egész szabályozást. Nemcsak a mi tárcánknál, hanem más utt is voltak ilyen letéti számlák, és máshol is voltak hasonló pénzmozgások. A mi tudomásunk szerint a letéti számlákkal kapcsolatos pénzmozgásokat a 61/1987es pénzügyi rendelet szabályozta. Voltak nyilván olyan pénzmozgások a számlán, amelyek jogszabály ilag nem védhetők, amelyekről el kell ismerni, hogy nem voltak szabályosak. Hozzá szeretném tenni, hogy a pénzmozgások ügye a kötvényekkel is összefüggött. A ma is hatályos rendelkezés azt mondja, hogy a központi költségvetési szerv kötvényt költségvetésén ek átmenetileg szabad pénzeszköze terhére vásárolhat." Hát az egészet figyelembe véve a szövegkörnyezet ismeretében nem tartom az elhangzottakat olyan mentségnek, mely mások által folytatott gyakorlatot hozná fel egyértelműen. Mindezek mellett a megfelelő konzekvenciát le kell vonni. Ezt úgy fogalmaznám meg, hogy miután a hatályos jogszabályok szerint ma csak az Állami Számvevőszék és apparátusa hivatott arra, hogy az állami költségvetés teljes vertikumát vizsgálja, ellenőrizze, szükséges, hogy a Kormány
