Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. április 7. kedd, a tavaszi ülésszak 21. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
1364 gyorsforgalmi út tervbe véve az elkövetkezendő 10 éven belül sem, és itt egy háromszög keletkezik, ahova gyorsforgalmi út már nem vezet. A kérdésem, államtitkár úr, a következő. Egyrészt, mióta ez a koncepció elkészült – és tudom, hogy ez végül is akkor kerül napirendre, amikor időnk lesz rá, minél később, annál rosszabb , azóta a helyzet két tekintetben változott. Egyrészt ez még nem tudta figyelembe venni azt, hogy lesz világkiállítás, a világkiállítás megrendezésének egyik lehetősége és egyik feltétele is az, hogy a vidéket is bevonjuk. Úgy érzem, hogy ezzel a fejlesztési tervvel a DélDunántúl ettől a lehetőségtől elesik. A másik változás, amely történelmi, azóta J ugoszláviát rommá lőtték, vagy annak legalábbis jó részét, és elsősorban a DélDunántúllal határos részét. Feltételezhető, remélhető, hogy ez a válság végetér, és megindul az újjáépítés, ahol nagyon nagy lehetőségeink és kötelezettségeink lesznek ugyancsak . A kérdésem tehát arra vonatkozik, hogy a minisztérium és a Kormány milyen lehetőséget kíván nyújtani arra, hogy a déldunántúli régiónak a különböző érdekeltjei kifejthessék a véleményüket, kifejezhessék az érdekeiket annak érdekében, hogy a DélDunántúl ne legyen lesatírozható a majdani gazdasági fejlődés térképéről, ne válhassék Bermudaháromszöggé, az elmaradottság Bermudaháromszögévé. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra Rajkai Zsolt közlekedési, hírkö zlési és vízügyi minisztériumi államtitkár úr válaszol. Rajkai Zsolt közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár válasza RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam ! Mint ahogy ezt az interpelláló képviselőtársam is elmondotta, több esetben volt lehetőség, és most legutóbb az útalaptörvénytervezet mellékleteként a tisztelt Ház elé terjesztettük az országos közúthálózat távlati fejlesztési programját, tehát ennek kap csán volt alkalma a képviselőknek figyelemmel kísérni, javaslataikkal gazdagítani. Ezen túlmenően a megyei képviselők csoportjával minden esetben megbeszélést folytattunk, és korrigáltuk a terveket annak megfelelően, ahogy ezt a képviselőtársaink előadták. Ilyen formában túlnyomó részét a képviselői indítványoknak és kérdéseknek módunkban állt érvényesíteni a távlati fejlesztési programban. A három fő kérdéscsoport, amely közé fonta a kérdéseit a képviselő úr: az egyik a világkiállítás, a másik a délszláv utódköztársaságokkal kapcsolatos közlekedési problémák megoldása, harmadrészt a déldunántúli térség közlekedési problémáinak megoldása. Kezdjük sorban. A világkiállítás: minthogy már ezelőtt két évvel is programjában szerepelt a kormányzatnak, módunkban á llt ennek megfelelően kialakítani a távlati fejlesztési tervet. Tehát ha azt elmondanám, hogy az országos közúthálózat bővítése, a meglévő autópályák országhatárig történő kihosszabítása és nem utolsósorban a rendkívüli fontossággal bíró M0ás autópálya me gépítése mindmind a világkiálllításhoz kapcsolódó létesítményként is foghatók. Bár azt is el kell mondanom, hogy sajnos a közlekedési tárca nem áll olyan jól, hogy külön a világkiállítás szempontjából fontosnak ítélt létesítményekkel gazdagodjon. Bár a Lá gymányosihíd és még néhány más beruházás ebben a körben is értékelhető. Úgy kell ezt talán értékelni, hogy ezeket a létesítményeket az ország működőképessége szempontjából ennek fontosságára való tekintettel is meg kell építenünk. A következő kérdés a dél szláv utódállamokkal történő kapcsolat. Előbb a Pentagonale, majd a Hexagonale keretében már foglalkoztunk a délszláv országokkal történő kapcsolatfelvétellel, amellyel elsősorban a Trieszt – Budapest, a Fiume – Zágráb – Budapest, valamint a budapest – belgrádi v onalak kiépítése, illetve az ezekhez való csatlakozás volt elsőrendű kérdés. Mint látható, a fő közlekedési útvonalak irányítottságából Horvátországhoz, Szlovéniához és Szerbiához egyaránt fűződnek fel Magyarországról induló autópályavonalak. Különös tekin tettel fontosnak tartom a Vajdaságon keresztül haladó és a szomszéd országokban is hajlandósággal bíró meghosszabbítások iránt, amelyek Szerbiába, Belgrádba vonulnak.
