Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 4. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - PALKOVICS IMRE (MDF)
127 nélkül, minden higgadt elemzés eredménye az üzemi tanács intézményének diszkreditálása. Az üzemi tanács csak olyan vá llalatiszervezeti struktúrába illeszthető, amelynek fő elemei a termelőeszköz, illetve a munkaerőtulajdon megfelelő irányú és érdemi érvényességét biztosító testület, felügyelő bizottság, amelyben a munkaerőtulajdon paritásos részvétele – participáció – az érdekképviseletek, valamint a vállalati kollektíva által delegált küldötteken keresztül érvényesül. Nem igényel bizonyítást, hogy ezek a feltételek a magyar vállalatokban nincsenek meg. A menedzseri vezetés lényegi tekintetében és minden alapvető viszo nylatban – munkaviszonylétesítés, díjazás, a munka értékelése, stb. – az előbbi testülettől függ, és nem valamely hatóságtól vagy politikai szervezettől, és ezen belül is különös kérdés a munkaügyiszemélyzeti vezetés függelmi rendszere. Az üzemi tanács k izárólag ilyen szervezeti rendszer elemeként lehet működőképes és eredményes. Az előbbi, tehát általános szervezeti követelményeken túlmenően, a magyar sajátosságok alapján, különös nyomatékot kell adni a vállalati szintű, összüzemi tanácsoknak. A magyar v állalati rendszerben tudniillik minden lényeges jogosítvány ide és az üzemi szintre van koncentrálva. Ebből következően nem lehet letudni a szabályozás problematikáját a tervezet 44. § (3) bekezdésével. Külön is hangsúlyozni kell az üzemi tanácsnak a gazda sági ügyekre vonatkozó együttműködési és vezetési jogosítványait, amelyek érdemben csak vállalati szinten és megfelelő szakértelem alapján gyakorolhatók. Ennek szervezeti biztosítékai nélkül az egész értelmét veszti, hacsak a manipulációs lehetőségeket nem azonosítjuk az ügy értelmével, céljaival. Az üzemi tanács együttdöntési és vezetési részvételi jogainak struktrúrája. Az e témakörbe vágó joganyagról a tervezet 65. §áról a munkaügyi szabályozás XX. századi szintjén nem kívánok érdemi fejtegetésbe bocsát kozni. Ehelyett a jelzett követelmények, valamint a mai magyar viszonyok alapján minimálisan szükséges jogi struktúra szemléleti alapjait fogom a következőkben felvázolni. A 4. fejezet címe: A munkavállalók tanácskozáshoz és tájékoztatáshoz való joga. Egyé bként érzékletesen jelzi, hogy mit kíván a jogalkotó ezen a téren eljuttatni a munkavállalónak, aki egyébként a tervezet koncepciójában is a tulajdonos állam vállalkozójának és magánvállalkozónak partnere. Különös kérdés, hogy ez a szűkítés miként illeszth ető Európához; az Európai Közösség és az NSZK joggyakorlatára gondolok itt. Nézzük tehát egy korszerű együttdöntési és együttműködési struktúra alapelveit. Ebbe a körbe tartozik az üzemi rend és belső viszonyok, a munkadíjazás rendszere, a díjazási formák, akkordok, a prémiumrendszer, stb., az úgynevezett szociális ügyek. Az egyes lábjegyzetek és a tervezet 65. §ának (1) bekezdése a munkavédelem, munkafolyamat, az üzem működésének egyéb kérdése. A jelzett kérdések egy részében együttdöntési, más részében e gyüttműködési, tanácskozási jogok illetik meg az üzemi tanácsot. Ezeket természetesen a magyar viszonyokra figyelemmel részletesen szükséges megvizsgálni. De a kérdés tárgyi, tételes vizsgálatának mellőzése a XX. század végén legalábbis különös, sőt feltűn ő kodifikációs szellem. Személyügyi döntések. A sajátos kodifikátori szemlélet e témakörben kulminál. Hacsak nem sorolják ide a 65. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott jogosultságot, de hogy ne bosszantsuk az olvasót, jobb, ha elkerüljük ennek ré szletezését. A személyügyi döntések témakörében az egyik csoportot a személyügyi tervezés képezi. Ide tartozik például a személyi kiválasztás irányelvei. Az NSZKban együttdöntési jog illeti meg az üzemi tanácsokat a szociális követelmények meghatározása k iválasztásánál, továbbá az átképzési tervek, valamint az ezekben való részvétel, kiválasztás és feltételei, együttdöntési jog. Különös nyomatékkal kell szólni az egyedi személyi döntésekben való részvételről. Magyarázatot nem lehet adni, hogy a tervezet ez t miért mellőzi, és továbbra is arra az álláspontra helyezkedik, hogy az egyedi munkaviszony totálisan a munkáltató uralma alatt áll, és az teljesen a főnök és a beosztott belügye. A szemlélet ideológiai, közgazdasági és filozófiai alapjai a sztálini szoci alizmusba nyúlnak vissza, tárgyilagos minősítésük úgyszólván meghaladja a történelmi tűrőképesség határait. Ezért csak röviden.
