Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 4. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - PALKOVICS IMRE (MDF)
128 Az üzemi tanácsnak megfelelő jogokat kell biztosítani a személyügyi döntésekben – felvétel, elbocsátás, stb. Az üzemi tanács tes tületi közreműködése, állásfoglalása nélkül a munkaviszony semmiféle formában ne legyen megszüntethető. A törvénynek meg kell határoznia azokat az eseteket, körülményeket, amelyek alapján az üzemi tanács hozzájárulását megadhatja. Gazdasági ügyek. Vessük ö ssze ezeket a tervezeteket a 65. § (2) bekezdése b) pontjának általánosan megfogalmazott szabályaival. Az üzemi tanács együttműködési jogosítványainak ezen köre – mint már jeleztük – vállalati szintre összpontosul. Ezért különösen figyelmet kell szentelni a jogok érdemi gyakorolhatóságának szervezeti és szakmai, közgazdasági, pénzügyi, stb. feltételeinek. Az itteni jogosítványok jellegéből következően főként indirekt befolyásolási lehetőségek biztosíthatók a gazdasági ügyekben, amelyeket természetesen struk turáltan, tételesen fel kell sorolnia a törvénynek. Tanácskozási jog biztosítható. Minthogy azonban ezek az ügyek szervesen kapcsolódnak az együttdöntési körbe tartozó személyügyi döntésekhez, az összüzemi tanács ezeken keresztül gyakorolhat érdemi befolyá st. Ez a szituáció különösen az üzemi változások és szociális tervezés szerves kapcsolatában jut kifejezésre. Ismét hangsúlyozzuk: a szociális tervezés itt valójában munkaügyi tervezést jelent, és nem lehet szó üdülőjegyek, beutalók és szociális segélyezés degradálásáról. A gazdasági működés személyügyi vetületében biztosított erős részvételi jogosítványokon keresztül az üzemi tanács érdemi befolyással bír a vállalat egész gazdálkodására. Szükséges azonban kimunkálni a vállalati szintű szervezeti rendszert, garanciákat is. Itt elsősorban a megfelelő szintű, szakmailag megalapozott részvétel feltételeit kell biztosítani. A német jogban például gazdasági bizottság; enélkül ugyanis az egész kollektíva közreműködése formális, fügefalevél a vállalkozó, illetve ma i viszonyaink között még csak nem is a tulajdonos tulajdoni, hanem inkább a közigazgatási, hatósági, sőt politikai törvényszerűségek által determinált döntésekhez. A jelzett áttekintés alapján teljesen egyértelmű, hogy a törvényjavaslat ebben a szemléletbe n nem értékelhető, és elfogadását a különböző módosításokon keresztül tudjuk csak elképzelni. Az egyedi munkaviszony szabályozása, a munkaszerződés joga. A munkaszerződések jogának, vagy másképpen az egyedi munkajogviszonynak a mai problematikáját csak a j ogi és környezeti, politikai, szociális, közgazdasági kérdéseink komplex szemlélete alapján érthetjük meg. Aki ebből csak azt a következtetést tudja levonni, hogy az államnak, a jognak innen ki kell vonulnia, hogy helyet adjon a felek akaratának és megegye zésének, az kétszáz évvel maradt el a reális európai viszonyok mögött. A bizonyítási teher eljárásjogi szabályai szerint tehát a jóhiszeműséget feltételezve elképzelhetőnek tartjuk, illetve tájékozatlanságnak tudjuk be a tervezet szóban forgó 76. és 99. §béli szabályozását. A témakör előbbiekben jelzett minősítése a munkaviszony státuszkérdéseire – keletkezés, módosítás, megszüntetés – vonatkozik. A létesítésnél a pályázat és a próbaidő teljességgel nem kielégítő és elfogadhatatlan szabályait, továbbá főké ppen a megszüntetés európai igények szerinti, sőt egyáltalán az elemi emberi tisztesség alapkövetelményeiből eredő jogi megoldások teljes mellőzését szükséges szóvá tenni. A pályázat szabályaihoz. Milyen biztosítékot nyújtanak ezek, a 80. §, a tisztességes elbíráláshoz, különösképpen a saját munkaszervezetből pályázó esetében? Vessük össze még az 5. § (3) bekezdésének, a munkavállaló magasabb munkakörbe való előrelépésének az elemi normativitását is nélkülöző deklaratív szabályainak valódi értékelésével is. A hivatkozott előmeneteli deklaráció csak akkor ér valamit, ha a jelzett és hasonló kérdéskörök e tekintetben garanciális szabályozás alatt állnak. A próbaidő – 81. § – szabályai elfogadhatatlanok. Azonos jogi feltételt írnak elő a munkáltató, a dolgozó o ldalán – azonnali hatályú megszüntetés. Egyszerűen megmagyarázhatatlan, hogy jogi műveltséggel rendelkező emberek ilyen szabályozást leírjanak. Tévedés ne essék, a pártállami szabály is ez volt, de akkor egy centralizált szervezet, jogi struktura határolta be a munkaviszony alapjainak mozgásterét, továbbá nem volt jelentős súlyú magánvállalkozás, és végül, nem volt munkanélküliség.
