Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 4. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FILLÓ PÁL (MSZP)
120 Kérem, szavazzanak. (Megtörténik.) Az Országgyűlés 205 "igen" szavazattal 3 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta. A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyű lés! Soron következik a Munka Törvénykönyvéről rendelkező törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést 3274es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Felszólalásra Filló Pál képviselő úr és dr. Szigethy István képviselő úr jelentkezett. Megadom a szót Filló Pál képviselő úrnak, MSZP. Felszólaló: Filló Pál (MSZP) FILLÓ PÁL (MSZP) Tisztelt Ház! A Munka Törvénykönyve számomra nem egy törvény a sok közül, hanem az egyik legfontosabb törvény. Nagyon sajnálatos, de té ny, hogy képviselőtársaim többségének nem ez a véleménye, legalábbis az eddigi vitában mutatkozó részvétlenség számomra ezt mutatja. Pedig – igen tisztelt hölgyeim és uraim – az Európába vezető útra nem lehet úgy rálépni, hogy azt csak egy szűk kisebbség: a gazdasági és politikai elit és kiszolgálói érezzék magukénak. (Tóth Imre László: Úgy van!) ., és a többség: az egyszerű dolgozók, munkavállalók kiszolgáltatott rabszolgáivá váljanak a privatizációs folyamatnak. (Tóth Imre László: Helyes! – Taps a jobb o ldalról.) Köszönöm, köszönöm szépen. Történelmi felelőssége az Országgyűlésnek, hogy olyan új Munka Törvénykönyvet alkosson, amely szakítva a jelenlegi gyakorlattal, a munkaviszonyt kiemeli a hatósági és személyi viszonyok köréből, és megállítja azt az eg ységes támadást, amely ma a munkavállalók érdekei ellen folyik. Jogegyenlőséget kell teremtenünk a munkáltatók és a munkavállalók tömegei között, csak így jöhet létre hatékony és értelmes párbeszéd és egyeztetés az üzemekben, csak így érhetjük el, hogy az alá- és fölérendeltség örök ellentétéből a közös érdekek mentén növekvő teljesítmény és partneri kapcsolat jöhessen létre, ahol nyíltan folyik az egyeztetés, és a dolgozóknak védelmet adnak az eljárási garanciák. Tisztelt Ház! Ezek után a tervezetnek az üz emi tanácsokra vonatkozó részével kívánok részletesen foglalkozni. Helyesnek tartom, hogy az üzemi tanács intézményét minden gazdálkodó szervezetnél felállítsák, függetlenül attól, hogy vane ott és milyen szakszervezet. Támogatom azt is, hogy a választás munkavállalói jogon történjen, és hogy az legyen csak választható, aki nem gyakorol munkáltatói jogokat. Ugyanakkor vitatkozni szeretnék Tellér Gyula képviselőtársammal, hiszen ő megfogalmazta már két alkalommal is felszólalásában, hogy az egész törvényter vezetet tulajdonképpen szét kéne szeletelni, és különkülön törvényekben ezt a nagy kérdéskört megoldani. Én ezt nem tudom elfogadni, és azt sem tudom elfogadni, hogy az üzemi tanácsokra vonatkozólag valami fajta reprezentatív szempontokat fogalmazzunk be a törvénybe, hogy meghatározzuk azt, hogy hány fiatal, hány öreg, hány vidéki, hány pesti, hány munkás, hány alkalmazott kerüljön be az üzemi tanácsba. Én úgy ítélem meg, hogy ez megbénítaná a választást, és valójában statisztikai szempontú lista összeállí tássá változtatná. Természetesen ezek a szempontok fontosak, de érvényesítésüket bízzuk a dolgozó kollektívákra. Ők tudják, hogy náluk valójában milyen összetételű üzemi tanácsra van szükség. Ha ezt innen, az Országgyűlésből próbáljuk megkomponálni, akkor holtüres játékká tesszük a lényeget, az érintettek szabad akaratát, helyi ismeretét kinyilvánító választást.
