Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 4. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FILLÓ PÁL (MSZP)
121 Elképzelhető persze a jogi kényszer helyett valami fajta érték közlő figyelemfelhívást beszövegezni a törvénybe, például ilyet, hogy fontos, hogy a z üzemi tanács tükrözze a vállalati kollektíva összetételét. Ezt nem ellenzem, de sok gyakorlati értelmét nem látom. Tisztelt Országgyűlés! A miniszter úr az előterjesztéskor mondott beszédében nagyon jó és helyes elveket fogalmazott meg a részvételről, az érdekvédelem és a részvétel szétválasztásának szükségességéről. Ezt a pártok vezérszónokai is megerősítették. Ugyanakkor az előterjesztett szöveg sajnos nem tükrözi ezeket az elveket. A bizonytalanság megmutakozik már a címben is: "A munkavállalók tanácsk ozáshoz és tájékoztatáshoz való joga." Nem! – Tisztelt Ház, tisztelt képviselőtársaim! A részvétel fogalma nem pusztán ezt jelenti, hanem azt, hogy a dolgozó kollektívának törvényadta joga a tulajdonos végső döntésének biztosítása mellett – a vállalat álta lános vezetésében való részvétel, másként megfogalmazva: a tőke és a munka tulajdonosai együtt vezetik a vállalatot a tőkés végső túlsúlya mellett. Ez nem oldható fel valamifajta tanácskozgatási vagy tájékozódási jogban. A címbeli értelmezési gyengeség val ószínűleg tisztázatlan tartalmi alapállást is jelent, mert az egész fejezeten végighúzódik ennek szelleme. Nézzük ezt végig. Először vissza kell utalnom a törvénytervezet 13. §ának B változatára. Itt jelenik meg először a fogalmi tisztázatlanság. Idézem: "Üzemi megállapodás a munkára vonatkozó bármely kérdésről rendelkezhet". Tisztelt Képviselőház! Az üzemi tanács részvételi és nem érdekvédelmi intézmény, és mint ilyen a vezetés része. Tehát nem érdekvédelmi fórum vagy pótszakszervezet. Ezt a törvényjavasl at maga is alátámasztja, hiszen kimondja, hogy az üzemi tanács nem szervezhet, nem támogathat sztrájkot, nincs nyomásgyakorló eszköz a kezében. Akkor felmerül a kérdés: hogyan állapodjon meg eszköztelenül? A B verziót egyébként az Érdekegyeztető Tanács is elvetette – számomra ezért is érthetetlen, hogy végül is miért került be a tervezetbe. Ugyanez a tisztázatlanság jelenik meg az üzemi tanács jogosítványainak meghatározásánál. Az együtt döntési jog meghatározásával egyetértek, a véleményezési jog azonban m ár sok problélmát fölvet. A véleményezés jogának megszerkesztésénél a javaslattevők, sajnos, nem tudtak megszabadulni egyfajta szakszervezeti szerep feltételezésétől. Ezért szűkítették le az üzemi tanács hatáskörét szabadságolási, munkaszervezési, továbbké pzési és más, hasonló szintű témákra. Nekem meggyőződésem, hogy nem lehet pontokba szedni, és így szükségszerűen leszűkíteni a döntés előtti véleményezési jogot. Ha elfogadjuk azt a tényt, hogy az üzemi tanács a vállalati vezetés része, akkor minden fontos abb gazdasági, beruházási, műszaki döntés esetén előzetesen ki kell kérni az üzemi tanács véleményét – mégpedig a szükséges információk biztosítása mellett. Csak így lehet az üzemi tanács részese a vállalat vezetésének. Természetesen tudom, hogy a válallat i irányítást nem lehet lebénítani folytonos üzemi tanácsi véleményezésekkel, ezért javasoljuk, hogy a felek önmaguk határozzák meg, hogy az adott helyen, az adott cégnél milyen horderejű döntést kell előzetesen véleményeztetni. Más kérdés a minősített, kül önleges jelentőséggel bíró ügyek törvényi szabályozása. Úgy gondolom, helye van a törvényben annak, hogy az általános véleményezési jogból kiemeljünk néhány témát, amelynél a véleményezés különös fontosságot kap. Ilyenek lehetnek a 65. § a) g) pontjai, val amint a teljesítménykövetelményi, foglalkoztatási és bérrendszeri kérdések. Ezekben a minősített esetekben nem egyszerű véleménynyilvánítási jogra, hanem halasztó hatályú véleménynyilvánításra van szükség. Ha ezekben az esetekben nincs megegyezés, akkor, bizonyos korlátozott ideig, magát a döntést kelljen felfüggeszteni és a feleket egyeztetésre utalni. Ennek a jognak a törvénybe beemelése biztosíthatja egyedül azt, hogy az eleve hátrányos helyzetben lévő
