Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 24. kedd, a tavaszi ülésszak 17. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - Kérdések: - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) - ELNÖK (Vörös Vince): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
1065 Bejelentem, hogy az elnöki teendők ellátásában dr. Horváth József és Trombitás Zoltán jegyzőtársak lesznek a segítségemre. Képviselőtársaim! A kérdésekkel kezdjük, amíg az Országgyűlés határozatképes lesz. Első kérd ésünk: Kósáné dr. Kovács Magda képviselőtársunk, a Magyar Szocialista Párt részéről kérdést kíván feltenni a munkaügyi miniszterhez "Az előnyugdíjak emelése" címmel. Kósáné dr. Kovács Magda képviselőtársamat illeti a szó. Kérdés: Kósáné dr. Kovács Magda (M SZP) – a munkaügyi miniszterhez – "Az előnyugdíjak emelése" tárgyában KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Köszönöm, Elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A Békés megyei Munkaügyi Központ békéscsabai kirendeltsége az előnyugdíj megállapítására vonatkozó határozatain ak indoklását egy sajátos közléssel zárja le, amely a következőképpen szól, idézem: "Az előnyugdíj olyan fix összegű juttatás, amely az előnyugdíj időtartama alatt nem változik, nincs évenkénti emelkedése, vagyis csak a nyugdíjkorhatár betöltése után fog n yugdíjszerűen viselkedni." A munkaügyi központ álláspontját az 1991. évi IV. törvény szövege támasztja alá, és ennek az álláspontnak kifejezetten ellene mond a 99/1991es, illetve a 134/1991es kormányrendelet. Mindkét kormányrendelet kimondja ugyanis, hog y az előnyugdíj, illetve a korkedvezményes nyugdíj, akár a foglalkoztatási alap, akár a szolidaritási alap biztosítja a forrását, ugyanúgy viselkedik mint az öregségi nyugdíj, és azt hiszem, ez az egyetlen elfogadható igazságos megoldás, hiszen az előnyugd íj három éve alatt csak 30%os inflációval számolva a nyugdíj eredeti értékének a töredékére romlik. Éppen ezért az alábbi kérdéseket teszem fel önnek: Először is: Vane önnek tudomása arról, hogy a munkaügyi kö zpontok, vagy azok egy része az érintetteket így tájékoztatják? Másodszor: Az előnyugdíj összegét a munkaügyi központ havonta előre utalja át a nyugdíjfolyósító igazgatóság számlájára. Elképzelhetőe, hogy a munkaügyi központ határozata miatt az idézett ko rmányrendeletek ellenére az érintett előnyugdíjasok nyugdíja nem emelkedett? Ezért tarte szükségesnek valamilyen intézkedést? Végül harmadszor: Milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy a munkaügyi központok jogértelmezése megfeleljen a jogalkotó szándé kának, és akkor se hozza hátrányos helyzetbe a munkanélkülieket, ha a döntés kiigazítására más szervnek, ez esetben a nyugdíjfolyósító igazgatóságnak nincsen módja? Várom válaszát. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. A kérdésre dr. K iss Gyula munkaügyi miniszter úr válaszol. Dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter válasza KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Amint mindannyiunk előtt ismeretes, az előnyugdíj az időskorú munkanélküliek ellátásának egyik eszköze, amely re vonatkozó szabályokat a foglalkoztatási törvény 30. §a tartalmazza. Ez a törvényhely egyértelműen rögzíti, és egy pillanatig sem lehet vitás a képviselő asszony által elmondott fajta jogértelmezés, miszerint az előnyugdíjra a társadalombiztosítási szab ályok az irányadóak. Tökéletesen egyetértek önnel abban is, hogy a 99/1991es, illetőleg a 134/1991es, valamint a 164/1991es kormányrendeletek, amelyek a nyugdíjak emeléséről és kiegészítéséről rendelkeznek, egyértelműen az ellátási körben említik az elő nyugdíjat is. Vagyis ebből egyenesen az következik, hogy természetszerűleg az előnyugdíjra is vonatkozik a nyugdíjak emelése és kiegészítése. Tehát ami a jogértelmezést illeti, egy pillanatig sincs köztünk vita és nézeteltérés.
