Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 24. kedd, a tavaszi ülésszak 17. napja - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat, az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló törvényjavaslat, valamint az állam vállalko... - ELNÖK (Szabad György): - TARDOS MÁRTON, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1053 A harmadik kör aztán teljesen zavaros. Mi az, hogy hosszú időt vesz igénybe ? Már megkérdezték itt, hogy: mi az, hogy hosszú idő? De amit privatizálni akarunk, azt meg kell próbálni eladni, és természetesen gondoskodnunk kell arról, hogy érték alatt ne adjunk el, hogy jól adjunk el, hogy olyan befektetőt találjunk, aki ennek a tők ének nemcsak megfizeti az árát, hanem jól is tudja hasznosítani. Na most ennyit erről a kérdésről. Az állami vagyonkezelő részvénytársaságról azonban még szeretnék ezenkívül is valamit mondani. Szükség vane arra, hogy mindaz az állami vagyon, amit az előb b úgy tekintetem, hogy nem jól definiált módon tartósan állami tulajdonban akarunk tartani, valóban egy kézben legyen, és az részvénytársasági formában legyen megszervezve. Ha azt gondoljuk, hogy ez a nemzeti vagyonnak egy fontos része, akkor nyilvánvalóan olyan szervezetet kívánunk érvényesíteni az ellenőrzés vonatkozásában, amely hatékonyan tud működni, míg ez állami tulajdon. És az állami tulajdon vonatkozásában a részvénytársasági forma nem hatékony forma. Az lehet egy szerencsés gazdálkodási, társasági megjelenés, de az ellenőrzés formájának nem egy hatékony formája, hiszen az állam ellenőrzi a menedzsmentet, a részvénytársaság vezetőjét, és az állam azért nem tudja a menedzsmentet hatékonyan ellenőrizni, mert rengetegféle szempontot akar egyszerre évv ényesíteni. Ha ez a részvénytársaság még egy ilyen szuper részvénytársaság is, ami holdingok fölött rendelkezik, és a holdingok vállalatok fölött rendelkeznek, és ez a magyar nemzeti vagyonnak egy igen nagy részét képviseli – ez a vagyonrész – , akkor külön ösen gyönge dolog az, hogy részvénytársasági formában akarjuk ellenőrzését megvalósítani, s én indokoltnak tartom, hogyha az Állami Vagyonügynökség ellenőrzésének más módszerei vannak, akkor azokat a más módszereket, parlamenti ellenőrzési módszereket itt is érvényesíteni kell. Hibásnak tartom azt is, hogy ez az egykéz létrejön. Azért, mert ez zavarja a piacot. Én jogászokkal próbáltam erről a kérdésről tárgyalni. Az volt a meggyőződésem, hogy ellentétben van ennek a részvénytársaságnak a lérehozása a verse nytörvénnyel, és kiderült, hogy formálisan nincs ellentétben, csak bizonyos, nem ritka esetben a Versenyhivataltól engedélyt kell kérni a vállalatoknak akkor minden komolyabb szervezeti lépés létrehozásakor. De én meg vagyok győződve róla és meg szeretném önöket is győzni arról, hogy ez mégis egy hibás javaslat, mert a versenytörvény szellemével ellentétes. Nem jó az, hogyha egymással versenyző vállalatokban domináló szerepe lehet egy központnak. Abból nem lesz igazán verseny! Hogyha több cipőgyárban lehet domináló szerepe ennek a részvénytársaságnak, mert úgy alakultak a részvények, akkor a cipőpiacon ezen vállalatok kartellja, monopolhelyzete fog kialakulni, és ez kedvezőtlen. Ennél nagyobb baj az, hogy a vállalatok vagyona fölött is rendelkezik, holott a vállalatok az elmúlt húsz év alatt már jogi kapcsolatokba kerültek egymással, érvényes szerződéseik vannak, és azok a szerződések valami olyan módon alakultak ki a pénzintézetek között is meg a pénzintézetek és a vállalatok között, valamint a vállalatoknál egymás között, hogy figyelembe vették azt, mi áll, milyen vagyon áll a vállalat mögött. Ha ebbe most mesterségesen belépünk és centralizáljuk az ezekkel a részvényekkel való rendelkezési jogot, akkor ez azt jelenti, hogy ezeknek a szerződéseknek, ezeknek az érvényben lévő szerződéseknek a hatása, szankcionálhatósága nagyon meggyöngül, és ez nagyon rossz. Az utolsó előtti kérdés, amit itt fölvetek, az az, hogy jogot adunk annak a részvénytársaságnak, hogy alapítványokat tegyen ilyen ellenőrzési viszonyok me llett. Azt gondolom, hogy ez nagyon veszélyes. Gondolják meg, hogy mennyiféle politikai célú alapítványt is lehet így mozgósítani; és mit szólnának önök, MDFes képviselők, ha mondjuk, egy SZDSZes kormány tenne arra javaslatot, hogy alapítványokat akarna tenni az állami vagyonból… Ez az alapítványtevésnek nem a politikailag legjobban ellenőrizhető és társadalmilag kontrollálható módszere. És akkor nagyon szerényen, enyhe szavakkal bíráltam a javaslatot.
