Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 18. szerda, a téli rendkívüli ülésszak 3. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
270 Még egy pr oblémáról szeretnék szólni, amit tegnap már Vona Ferenc képviselőtársam is említett – ez pedig az állategészségügy. Ez a kar eddig is minden feltűnés nélkül végezte a munkáját, de ez évben már elérkezett a működőképessége határához – annál is inkább, hisz' tudjuk, hogy az állatállományok jelentősen lecsökkentek, úgy a magántermelői, mint a nagyüzemi szférában. Az állami költségvetés oly módon kívánta ezt a helyzetet megoldani, hogy jelentősen csökkentette az állami státuszú állatorvosok számát, mondván, hog y legyenek magánállatorvosok. Az állategészségügyi törvény már szeptember 15e óta valahol hever. Nem tudjuk pontosan, hogy milyen útvesztőkben van jelenleg, hisz enélkül szabályozni a magánállatorvosi tevékenységet sem lehet, ehhez kapcsolódna ez. Ugyanak kor nincs törvényi lehetőség kifizetni olyan állami feladatokat, amiket magánállatorvosokkal kívánnak a jövőben elvégeztetni. Nem hiszem, hogy szükség lenne egy olyan járványra, amely erre felhívná a figyelmet, ami esetleg az exportot is veszélyeztetné, es etleg egy figyelmeztető sztrájkra nem hiszem, hogy szükség lenne, ami az egész élelmiszertermelési folyamatot vagy a határforgalmat is megbéníthatná. Úgy gondolom, hogy Vona Ferenc képviselőtársam kicsit optimista volt, amikor azt a kifejezést használta, h ogy olyan szűkös az állategészségügyi költség kerete, hogy esetleges száj- és körömfájás járvány esetén csak a körömmel tudnánk foglalkozni. Én úgy gondolom, hogy mivel ez a páros ujjúak betegsége, abból is csak még esetleg az egyik körömmel tudnánk foglal kozni. Köszönöm a figyelmüket, és azt kérem, hogy a módosító indítványomat támogassák, vagy akár Vona Ferenc képviselőtársamét is. Azzal is egyetértek egyébként. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Következő felszólalónk Varga Mihály, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselője. Felszólaló: Varga Mihály (FIDESZ) VARGA MIHÁLY (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr. Sokáig morfondíroztam rajta, hogy a vitának ebben a szakaszában egyáltalán elmondjame a beszédemet, de hát úgy éreztem, hogy a téma jelentő sége – a közlekedésről szeretnék beszélni – megér annyit, hogy képviselőtársaim e késői órában is megtiszteljenek figyelmükkel. Másrészt pedig abban a szerencsés helyzetben vagyok, és ez – valljuk be őszintén – elég ritka most ebben a Házban, hogy jelen va n a minisztérium részéről is az államtitkár úr, igaz, hogy most frakciómegbeszélést tart. (Rajkai Zsolt a teremben ülő kisgazdapárti képviselőkkel beszélget) ., de félek attól, hogy esetleg a részletes vita során már nem lesz erre lehetőségem, vagy ebben a megtiszteltetésben részem. Úgy döntöttem végül, hogy el fogom mondani a beszédemet. (Közbeszólások: Halljuk! Halljuk!) Tisztelt Ház! (Rajkai Zsolt: Csupa fül vagyok!) Az új Parlament megalakulása óta sajnálatosan keveset beszéltünk a magyar közlekedésügy problémáiról, általában a gazdaság közlekedést érintő részeiről. Ezt – most eltekintve azoktól az interpellációktól, amelyek egyegy tenderkiírás elbírálásának botrányát vagy már elviselhetetlen közlekedési probléma ügyét járták körül – jobbára csak ilyenk or tehetjük meg, amikor szemrevételezzük a közlekedési tárcára fordított összegek jogosultságát, megpróbáljuk mérlegelni, vajon valós vagy fiktív összegekről vane szó, szükségszerűe a költségvetési kiadások között a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Min isztérium ez évre tervezett 41 milliárd forintos kiadási tétele, és az ehhez illeszkedő 13 milliárdos támogatás. A helyzetünket sajnos nem könnyítik meg az elmúlt másfél év eseményei, a külső szemlélőnek gyakorlatilag úgy tűnik, ez a tárca volt a Kormány h áborgó tengerén a nyugalom szigete, az igazán nagy parlamenti viharok elkerülték e partokat. Valóban, a minisztérium és annak minisztere nem jeleskedett törvényalkotásban, beterjesztésben, jogszabálygyártásban, hiszen az elmúlt több mint másfél év során eg yetlenegy olyan törvényjavaslatot vagy határozati javaslatot sem kellett a tisztelt Háznak tárgyalnia, mely a közlekedési tárcát érintette volna. Egyetlen kivétel a beterjesztett postatörvény volt – lett volna, ha nem tűnt volna el gyorsan a kormányzati sü llyesztőben.
