Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 18. szerda, a téli rendkívüli ülésszak 3. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Vörös Vince): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
271 Így javaslom képviselőtársaimnak, böngésszék át egy kicsit alaposabban a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium költségvetését, és néhány érdekes adatot fognak találni. (Közbeszólás: Mondjad!) Először is örvendetes tényként könyvelhet jük el, hogy a minisztérium csatlakozik az állami intézménygyarapítókhoz. 1992. január 1jétől létrejön a minisztérium keretein belül a hangzatos nevű Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium állami céltartalékkezelő, hasznosító szervezete. Ennek az intézménynek feladata lesz a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium állami céltartalékainak készletgazdálkodási és állóeszközgazdálkodási feladatainak ellátása, a tartalék optimális összetételének kialakítása és így tovább stb., nem sorolom fö l, talán majd a részletes vitában kitérek erre is. Sajnos azt nem közölte velünk a költségvetési törvényjavaslat, hogy az új intézmény vajon hány fővel fog majd működni. A kezelő, hasznosító szervezet természetesen támogatást kap más címektől is, például a Pénzügyminisztérium által védelemmel összefüggő tartalék alcím terhére céljelleggel átadott pénzeszközökből is. A kérdés számunkra az, hogy az intézmény megjelenése előtt vajon milyen módon oldódott meg ez a feladat a minisztériumon belül, s vajon milyen szerepe van ennek az intézménynek, tételnek a honvédelmi követelmények ellátásában? Vajon ennek az intézménynek a működése megjelenike a védelmi kiadások részeként? Majd a részletes vita során szólok egy pár szót arról, hogy elképzelésem szerint mi lehet ennek a szervezetnek a dolga egyáltalán. De aki kíváncsi, esetleg most is taglalhatom hosszabban, de mondom, inkább a későbbiekben térnék ki rá. (Közbeszólások: Halljuk!) Javaslom, hogy olvassák el a költségvetési törvényjavaslat indoklását, abban van egy kis rész, van akit az is kielégíthet esetleg, de hát van egy hosszabb rész is, ami esetleg az eredeti szándékokat találná majd ki. Nos, folytatnám. Az indoklás nagy teret szentel a fejezeti kezelésű előirányzatok között az állóeszközfelújításnak, nagyjaví tásnak. Nem felejti el megemlíteni, hogy a felújítási szükséglet jelentősen meghaladja a jelzett összeget, s a többletigény főként az újonnan alakult közlekedési felügyeletek részéről jelentkezik. Nos, az igények növekedése érthető, hiszen nem tartom olyan feledékenynek a kormányzatot sem, hogy ha létrehoz 19 megyei és fővárosi közlekedési felügyeletet, akkor tisztában van azzal is, hogy ott megnövekednek a minisztérium kiadásai. Tanácstalan vagyok a légiforgalmi és repülőtéri igazgatóság kiadásainál is, ug yanis nemzetközi tapasztalatok szerint az a szervezet, amelyik a repülőtér területének hasznosításával foglalkozik, nyereséges üzleti tevékenység. Ellenben nálunk nem, úgyhogy a költségvetési törvény szerint 183 milliós támogatás illeti meg ezt a területet . A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium költségvetésében sikerült eredményeket is produkálni. Ilyen eredménynek könyvelhetjük el közúti igazgatóságok létszámcsökkentését, amely 8100 főről 7900 fő alá csökkent, tehát több mint 2%kal csökkent ez a létszám. A lészámleépítésben eredményes, a bér és bérjellegű kiadások megnyirbálásában viszont annál eredménytelenebb volt a minisztérium, például '91ben az e célra előirányzott 195 milliós bérjellegű kiadás helyett 353 milliót sikerült teljesíteni. A sort most nem kívánom folytatni, lehetne még itt a vízügyi intézmények, légügyi igazgatóság, hírközlési felügyeletek költségvetését is alaposabban körüljárni. Talán a részletesebb vita során erre is lesz alkalom, úgy mint a lágymányosi hídra is, vagy a met róépítkezésekre. Ám nem akarok igazságtalan lenni, mert a minisztériumtól egy anyagot tavasz elején kaptunk, amely A magyar közlekedéspolitika elvei címet viselte. Az anyagot 1991. februárjában adta ki a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, saj nos azonban ez is megtárgyalatlan maradt, pedig ma, amikor a költségvetési fejezetekről, elemekről kellene véleményt mondanunk, elengedhetetlen lenne ennek legalább fő vonalaiban való ismerete. Ugyanis ha ez a dokumentum