Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 29. vasárnap, a téli rendkívüli ülésszak 8. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
858 a függetlenség nyilv án nem azt jelenti, hogy semmilyen kontrollt nem gyakorolhatunk ezen közintézmények felett, csak éppen a kontroll kívánatos eszközei a megszülető médiatörvény rendelkezései, és az azok betartásán ma őrködő, szintén a médiatörvény által létrehozandó felügye lő bizottság, illetve a Magyar Televízió és a Magyar Rádió mindenkori elnökei, akiket a felügyelő bizottság és végső soron a Parlament vonhat felelősségre, ha a törvény rendelkezéseit megszegik. Már csak kiegészítésül teszem hozzá azt a nagyon fontos vonat kozást, hogy ha a médiatörvény meghozatala után a frekvenciamoratóriumot végre fel tudjuk oldani, ami egyébként köztudomásúlag csak egy informális megállapodáson nyugszik tulajdonképpen, akkor remélhetőleg hamarosan elindul az a sokszínű helyzetet eredmény ező verseny a médiapiacon, ami már önmagában szintén kontrollt fog jelenteni az országos közszolgálati televízió és rádió felett is. Tehát mindezt azért mondtam el, hogy megvannak a kontrollnak is az eszközei, méghozzá számosak, és ezek mind demokratikus e szközök. Ezzel szemben nem demokratikus eszköz a költségvetési nyomásgyakorlás, és nem demokratikus eszköz egy olyan otromba javaslat, amit Csurka István adott be a Magyar Televízió költségvetésével kapcsolatban. Én ennek a botrányos indoklásából nem kíván ok idézni, mint ahogy Hankiss Elemérnek, a Magyar Televízió elnökének az ezzel kapcsolatban a Parlament részére küldött levelét sem kívánom még egyszer felolvasni. Majd csak egyetlen részletét, hiszen Fodor Tamás ezt a levelet már ismertette. Egyetlen rész letét, és csak azért, hogy a jelenlevő kormánypárti képviselőtársak, valamint az ellenzéki képviselőtársaim és a rádióhallgatók, és mindenki, akihez valamilyen módon eljutnak azok az információk, hogy itt miről van szó, tisztában legyenek azzal, hogy milye n mélységesen cinikus és kizárólag politikai indíttatású javaslatról van itt szó. Ezt azért is hozom föl a magam módosító indítványával kapcsolatban, mert az én módosító indítványom pontosan az ellentétes helyzet elérését célozza. Én azt javaslom, hogy ame nnyiben a Magyar Televízió és a Magyar Rádió az ország lakosságának anyagi helyzete miatt és a reklámpiac szűkösebb volta miatt feltehetőleg hosszabb távon is rá fog szorulni arra, hogy az előfizetési díjakon és egyéb bevételeken kívül költségvetési támoga tást is kapjon, ezért az én javaslatom azt célozza, hogy ez a hoszszabb távon is szükséges költségvetési támogatás olyan célzott támogatás vagy célzott támogatások formájában jusson el ehhez a két intézményhez, amely támogatások nagyon pontos, egyszerűen á tlátható, világosan megjelölt célokat jelentenek. Ebben az esetben a Parlament könnyű helyzetben lenne, hiszen ha mondjuk, a mindenkori Magyar Televízió és Magyar Rádió éves költségvetéséről szóló parlamenti döntés csak annyit jelentene, hogy ezen intézmén yek műsorainak a sugárzási díját kell minden évben fedezze a költségvetés, akkor ez egy nagyon egyszerű dolog lenne. A költségvetés támogatása abban jelenne meg, hogy azt az egymilliárd vagy ennél kevesebb, vagy ennél valamivel több összeget kitevő pénzt, ami ennek a fedezetére elegendő, azt nyújtja ennek a két intézménynek. Ebben az esetben nem vetődhet föl az, hogy a támogatásra nyújtott közpénzek valamilyen módon el lesznek herdálva, hiszen itt nagyon világos, fontos közcélra fordítódik a Parlament által nyugodt lelkiismerettel megszavazható cél, arra a célra, hogy az állampolgárokhoz eljusson a műsor, a nézők és a hallgatók láthassák, hallgathassák a Magyar Televízió és a Magyar Rádió műsorait. Az én javaslatom tehát ezért szól úgy, hogy a sugárzási díja t már most külön alcímként tüntessük fel a két intézmény költségvetési fejezetében. Ez afelé mutatna, hogy hosszú távon ez az általam előbb kifejtett megoldás megvalósítható legyen. A másik része viszont ennek a dolognak, hogy én sajnos most pontos összege t nem tudtam megjelölni. Amikor az általános vitában hozzászóltam, akkor is Szabó Tamás államtitkár úr tartózkodott a teremben a Pénzügyminisztérium részéről, és ha jól emlékszem, talán bólogatott is arra a megfogalmazott kérésemre, hogy ha egy mód van rá, akkor hozza a Pénzügyminisztérium és más illetékes minisztériumok az Országgyűlést abba a helyzetbe, hogy úgy tudjunk a költségvetésről dönteni, hogy tudjuk a pontos információt, hogy mekkora lesz az a sugárzási díj, amit a Magyar Televíziónak és a Magyar Rádiónak a jövő évben a Magyar Műsorszóró Vállalatnak kell kifizetni. Ezt a díjat az árak megállapításáról szóló törvénytervezet
