Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 16. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - MÉSZÁROS ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
8 Az adózás rendjéről szóló törvényjavaslatb an megfogalmazódott egy olyan alternatíva, amely szerint az adóhatóságnak joga lenne tájékoztatást kapni a számlatulajdonosok pénzforgalmi jellegű bankszámlájának egyenlegéről és forgalmáról – a banknak lenne kötelessége ezt a tájékoztatást megadni. Úgy tű nik, hogy Antall miniszterelnök úr kormányát is olthatatlan kíváncsiság fűti a magánélet és az üzleti élet adatai után. Ha a Parlament ezt az indítványt elfogadná, akkor nemcsak a banktitok körének indokolatlan korlátozására kerü lne sor, hanem ezzel a Parlament megsértené a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogot is. Mindezeken keresztül sértené az információs önrendelkezés jogát, amelynek éppen az a lényege, hogy az adatfeldolgozások és adattovábbí tások célját előre közölni kell az érintettel, akinek így jogában áll eldönteni, hogy megbízzae az adott feltételek mellett adatai védelmével és kezelésével az illetékes szervezetet. Nyilván egyikünk sem és nyilván polgártársaim sem azért nyitottak banksz ámlát, hogy másnap már az adóhatóság csemegézzen fölöttük. Az információs önrendelkezés joga éppen egy garanciális jog, amely az állampolgárok magánszféráját védi az illetéktelen átvilágítástól. Zárójelben jegyzem meg, hogy módfelett furcsa, hogy ezzel pár huzamosan a Kormány nyomására a tisztelt Ház kormánypárti többsége technikai normává fokozott le egy olyan szabályt, amely egy ilyen alapvető jogot érint – ez pedig az állami népességnyilvántartásról szóló törvény kivételes eljárásban történő módosításána k a kérdése. Mint tudjuk, kivételes eljárásban csak az egyszerű technikai normákat lehet megtárgyalni, és egy ilyen alapvető szabadságjog most kivételes eljárásban, a plénum megkerülésével van tárgyalás alatt. Ezt egy adalékként kívántam megemlíteni az ebb en a törvényben meghúzódó azon tendencia mellett, ami szintén az állampolgári jogokat kívánja korlátozni. Tisztelt Ház! Az olyan társadalmakat, ahol üzleti, magántitkok, banktitkok nem létezhetnek, azokat nem mondern polgári államnak szoktuk nevezni, az il yen társadalmaknak nem a modern polgári állam a jellemzője, hanem a totális állam. A második ilyen elv, amire utaltam – tehát ami a szocialista konszenzus további fönnmaradásának bizonyítéka – , az pedig az a kettős mérce, amely a kormányzatot jellemzi ebbő l a törvényjavaslatból megállapíthatóan. Mire is gondolok itt? Arra gondolok, hogy az állampolgárokkal szemben a törvényjavaslat kegyetlenül szigorú, önmagával szemben pedig a kormányzat rendkívül elnéző. Az első példám erre az, hogy – mint említettem már – brutálisan be kíván avatkozni a magántitok körébe a Kormány a törvényjavaslaton keresztül, ugyanakkor a Kormánynak megvan az a joga a másik oldalon, hogy kényekedve szerint bármikor és bármit államtitokká nyilváníthat. Tehát a titok áthágható az egyik o ldalon teljesen szabadon, a másik oldalon pedig korlátozható – a Kormány részéről, hogyha éppen az állam titkairól van szó – azoknak az állampolgárok általi megismerhetősége. Egy másik ilyen példám erre a jellemző kettős magatartásra pedig az, hogy szigorú eljárási szabályokkal és szigorú következmények kilátásba helyezésével kívánja a Kormány elvenni az adózó kedvét a láthatatlanjövedelemtermeléstől. Ugyanakkor rafinált költségvetési trükkökkel kívánja a Kormány a saját bevételeit láthatatlanná tenni az O rszággyűlés előtt és ezzel kivonni ezeknek a pénzeknek a felhasználását a Parlament ellenőrzése alól. Bizonyára emlékeznek képviselőtársaim, több ilyen példát említett meg a múlt héten Eörsi Mátyás képviselőtársam az alkotmányügyi bizottság előadójaként. E gy harmadik ilyen példa a kettős mércére pedig az, hogy szerencsétlen állampolgárokat még a bérlakásuk adó, tehát vagyoni nyilatkozatban történő feltüntetésére is kötelezik, tehát egy bérleti jog vagyoni nyilatkozatban történő feltüntetésére, ugyanakkor p edig rendkívül nagyvonalú a kormányzat a csődöt és veszteséget termelő nagyvállalatokkal szemben, melyekről Kupa Mihály
