Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 16. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 1. napja - Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ)
9 pénzügyminiszter úr is megemlítette a költségvetési törvény expozéjában, hogy milyen tetemes hátralékuk van. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szólhatnék még a törvényjavaslat tőke- és vállalkozásellenességéről, amit a bürokratikus túlszabályozás jelent, illetve a pénzügyi források láthatóvá tétele jelent. De ezzel nem kívánok foglalkozni, mert a múlt héten a képviselőtársaim ezeket már megemlít ették. Itt csak arra utalnék, hogy a tőke- és vállalkozásellenesség szintén nem a polgári társadalom sajátossága. Végezetül pedig azt szeretném elmondani – tisztelt Ház – , hogy nagyon bízom abban, hogy a kormányzat tolakodó kíváncsisága és kettős mércével mérő képmutatása nemcsak engem háborít fel, én ezt nagyon remélem, és bízom abban, hogy kormánypárti képviselőtársaim sem hagyják annyiban, hogy az emberi méltóság és az alkotmányos jogok sérelmet szenvedjenek. Előre jelzem már, hogy Matyi László képviselő társammal módosító indítványsort nyújtottam be a mai napon ezen hibákat kiküszöbölendő. Én nagyon kérem képviselőtársaimat, hogy tanulmányozzák ezeket a módosító indítványokat, és járuljanak ahhoz hozzá, hogy végre valamilyen kezdő lépés másfél év után eli ndulhasson egy polgári pénzügyi és költségvetési és adópolitika felé. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Fodor Gábor a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Dr. Fodo r Gábor (FIDESZ) FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Az adózás rendjéről szóló törvényhez szeretnék én is pár gondolatot hozzátenni. Varga Mihály barátom, frakciótársam e törvényjavaslat vitájában a múlt héten már szólt arról, hogy George Orwell szelleme erősen átitatta az előterjesztést, a mindent figyelő, mindenhol ott lévő nagy testvér szimbolikus figurája ránk kacsint a száraz törvényszöveg lapjairól. Az utazó adóhivatal vágyainak azonban, bármilyen kelleme tlen is egyelőre, alkotmányos korlátai vannak. Erről szeretnék most pár gondolatot megosztani önökkel. A törvény szerint az a belföldi, állandó lakóhellyel rendelkező magánszemély, továbbá az a magánszemély, akinek belföldön az adózás rendjéről szóló törvé ny 39. §ában meghatározott vagyonnyilatkozat körébe tartozó vagyona van, vagyonnyilatkozatot tesz, ha 1988. január 1. napját követően a magánszemélyek jövedelemadójának hatálya alá tartozó adóköteles bevételt szerzett. A vagyonnyilatkozatra a 38 – 44. §nak a rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ezt követő fejezet, vagyis a zárórendelkezések 35. §ának (2) bekezdése szerint felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 34. § bekezdése szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásának időpontját rendeletben meghatározza. Nézzük most ezeknek a részleteit, e rendelkezéseknek. Az idézett törvényhely, javaslat alkotmányossági szempontból erősen vitatható. Az Alkotmánybíróság 1990 szeptemberében már hozott határozatot, igaz, más jellegű vagyonnyilatkozat tárgyában, azt alkotmányellene snek minősítve a vonatkozó jogszabályt megsemmisítette. Bár kétségtelen, hogy a 20/1990es alkotmánybírósági határozat egy, lényegét tekintve a szóban forgótól eltérő, egyes állami és pártfunkciót betöltő vezetők vagyonnyilatkozatával volt kapcsolatban, az Alkotmánybíróság határozatának indoklásában kifejtett elvek a konkrét ügy kereteit messze meghaladóan a jelen javaslat alkotmányossági szempontból való vizsgálatához is támpontul szolgálnak. Nézzük tehát az Alkotmánybíróság álláspontját.