Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 29. vasárnap, a téli rendkívüli ülésszak 8. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
693 tartalmazta azt a megkötést, hogy a személyi jövedelemadó kiegészítés e városok esetében 6000 forintra történik, de maximum 25 millió forintot kaphatnak a városok személyi jövedelemadókiegészítés címén. Ez az elem bekerült az idei költségvetési elképzelések közé is, és az ez évi tapasztalatok azt bizonyították a számomra, h ogy ez elősorban azokat a városokat sújtja, amelyek ténylegesen rossz anyagi körülmények között élnek, illetve működnek. Azokat a városokat sújtja, amelyek itt a vita során már sokszor hivatkozott körzeti feladatokat is kénytelenek ellátni; azokat a vidéki kisvárosokat, amelyek a környező települések számára tartanak fenn intézményeket, egészségügyi, szociális, oktatási intézményeket, és az itt élő lakosság életszínvonala viszonylag alacsony, a személyi jövedelemadó átlaga két évre visszamenőleg nem éri el a 6000 forintot. Ennek a módosító javaslatnak a költségvetési vonzatát is kiszámoltuk. Ez mintegy 320 millió forintot tesz ki, tehát nem egy akkora összeg, amely a költségvetést alapjaiban megrendítené. Viszont annak a néhány kisvárosnak, amely ezzel a pro blémával küszködik, komoly segítséget jelentene az, hogyha megkapnák a lélekszám után járó 6000 forint/fő személyi jövedelemadókiegészítést ugyanúgy, mint az összes többi város. Kérem tehát tisztelt képviselőtársaimat, hogy a szavazásnál ezt a 10. § (2) b ekezdéséhez benyújtott csatlakozó módosító javaslatomat támogatni szíveskedjenek. Szintén csatlakozó módosító indítvány formájában is benyújtásra került részemről az úgynevezett büntetőkamat kérdése. Az általános vitában bizottsági kisebbségi vélemény előa dójaként már említettem, hogy a bizottság ellenzéki képviselői számára érthetetlen az, hogy a kormányzat miért kívánja büntetőkamatokkal sújtani azokat az önkormányzatokat, amelyek indokoltan – de esetleg indokolatlanul is – többlet állami finanszírozáshoz jutnak. Elfogadom azt az indoklást, hogy amennyiben indokolatlanul felvett többletfinanszírozáshoz jut egy önkormányzat, ennek a felhasználásra jutó idejére kamatot fizessen, ez teljesen természetes, mert ugyanez történne akkor, hogyha ez az önkormányzat hitelt venne fel valamilyen pénzintézettől. A törvényjavaslat azonban nem azt mondja, hogy kamatot kell fizetnie, hanem azt mondja, hogy a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét kell az önkormányzatoknak visszafizetnie az állami költségvetés számára. K ülönösen sérelmesnek tartom ezt abban az összefüggésben, hogy viszont abban az esetben, hogyha a központi költségvetés, illetve a kormányzat szervei késedelmesen utalnak az önkormányzatok számára állami finanszírozást, akkor az állami költségvetés az önkor mányzatok felé nem ugyanezzel a kamattal bűnhődik, ők a mindenkori jegybanki alapkamat alapján kívánnak csak bűnhődni a vétkességükért. Tehát én úgy gondolom, hogy mindenféleképpen, mind morálisan, mind etikusan, mind pedig a súlyát tekintve értelmetlen ez a rendelkezés, és javaslom a tisztelt Háznak, hogy fogadja el a módosító javaslatomat, amelyet a 9. § (4) bekezdéséhez nyújtottam be, és azt tartalmazza, hogy a kamat mértéke az éves átlagos jegybanki alapkamat legyen a többletfinanszírozás igénybevétele után. Ezek után a 4397es számú csatlakozó módosító javaslatomról szeretnék beszélni. Sajnos nem hallgattam meg Józsa Fábián úr tegnap esti felszólalását, más irányú elfoglaltságom miatt sajnos nem tudtam jelen lenni. Gondolom, hogy részben kapcsolódok ehh ez a javaslathoz. Ugyanis magát a csatlakozó módosító javaslatot is Józsa Fábián úr 4034es számú módosító javaslatához kapcsolódóan adtam be. A módosító javaslat a nemzetiségi, etnikai és két tannyelvű oktatás finanszírozásához kapcsolódik. Az elmúlt évi költségvetésben sikerült a költségvetési vita során az önkormányzati bizottságnak közösen elérnie azt – azt hiszem, hogy ezt más bizottságok tagjai is támogatták – , hogy nemzetiségi oktatást folytató oktatási intézmények többletfinanszírozásban részesüljen ek, állami többletfinanszírozásban részesüljenek, abból az elvből kiindulva, hogy a nemzetiségi feladatok ellátása többletfeladatot is jelent egy adott intézmény számára. Ez a többletfeladat mind dologi kiadásban jelenik meg, például az épületek világítása , takarítása, több tanterem beállítása és működése szempontjából; mind pedig bérjellegű kiadásban megjelenik, ugyanis nyilvánvalóan több és más képzettséggel rendelkező pedagógust is kell foglalkoztatni.
