Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 29. vasárnap, a téli rendkívüli ülésszak 8. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - EÖRSI MÁTYÁS, DR. az alkotmányügyi törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója:
686 összefog lalt legfontosabb aggályokat, melyek között az első az, hogy miért kellene felhatalmazást adni a Kormánynak arra, hogy összegszerű korlátozás nélkül nyújthasson kezességet hitelekre. Aki a polgári jog szabályaihoz ért, az tudja, hogy a kezességvállalással végül is…, a kezességvállalás egy főkötelezettséget biztosító mellékkötelezettség, tehát baj esetében arra az összegre, amelyre a Kormány kezességet vállal, a teljes pénzösszeg az ablakba kerülhet. Ezért nagyon aggályosnak tartottuk azt, hogy mindenfajta ö sszegkorlátozás nélkül kapjon a Kormány kezességet. Ennek keretében hadd hívjam fel a Ház és a Kormány figyelmét arra, hogy a 23. § (1) bekezdése lehetővé teszi a Kormánynak, hogy kezességet nyújtson, két korláttal: Az egyik egy 3%os korlát, a másik pedig a nemzeti érdekek képviselete, amelyeket egyébként feltételezzük, hogy a Kormány amúgy is követne. További súlyos aggály, ami a bizottsági vita során felmerült, az az volt, hogy az a kitétel, hogy ezen intézmények által megkívánt formában kell nyújtani a kezességvállalást. Úgy gondoljuk, hogy a Kormánynak azért meg kellene kísérelnie vitatkozni ezeken a feltételeken, hátha el tudna érni jobb feltételeket, mint amit ezek a bankok megkövetelnek tőle. Tehát ne kívánjuk meg a Kormánytól, hogy eleve feküdjenek le ezekben a szerződéses vitákban és fogadják el azt, amit a Kormány javasol. Ezért javasoljuk, hogy ezt gondolja meg a Kormány, hogy szüksége vane erre a felhatalmazásra. Végül az utolsó komoly aggály, ami ehhez a ponthoz felmerült, az Exportgarancia Rés zvénytársaság, amelyre rákérdeztünk a bizottsági vita során. Azt a választ kaptuk, hogy egy döntés született, hogy ezt a részvénytársaságot a Kormány létrehozza. Kutrucz Katalin mutatja, hogy van már, de nem tudják, hogy be vane még jegyezve. Kutrucz Kata lin mutatja, hogy be van jegyezve, ott nem kaptunk ilyen választ a bizottság során. Mindenesetre az akkori álláspontot képviselve aggályosnak találtuk, hogy egy be nem jegyzett cég szerepeljen egy törvényjavaslatban. A következő kérdéscsoport a privatizáci ós bevételek. Elég jelentős kérdés. Ungár Klára azt javasolta, hogy maradjon ki a privatizációs bevételeknél a '91 – 92es vagyonpolitikai irányelvekre való hivatkozás. Annál is inkább megalapozott indítványnak tűnt, mert a Kormány is elfogadta és a bizottsá g is támogatja, hogy nincsenek ilyen irányelvek. Túl azon, hogy a bizottság támogattta ezt az indítványt, egyben ez ráirányította a figyelmet arra az alkotmányos aggályra, hogy a Vagyonügynökség jelenleg még a '91 – 92es vagyonpolitikai irányelvek nélkül mű ködik. Ez nagyon jelentős kérdéskör, amelyet Wachsler Tamás egy egészen kiterjedt csomagban nyújtott be a Parlamentnek, amelynek a lényege abban foglalható össze, hogy Wachsler Tamás korlátozni kívánja a Kormányt abban, hogy a költségvetésnek a maradványai t hogyan használja fel, illetőleg abban, hogy átcsoportosíthate különböző költségvetési fejezetek között. A Kormánynak a gondolatmenete azt volt, és végül a bizottság többségi szavazással ezt tette magáévá, hogy ha korlátozzuk a Kormány jogát arra, hogy h ogyan használja fel a költségvetési pénzeket, akkor ezzel visszamegyünk egy régi felfogáshoz, amely pazarlásra ösztönözte a költségvetési szerveket, hiszen abban voltak érdekeltek – mondá a bizottság – , hogy felhasználjanak minden összeget, és nem voltak a bban érdekeltek, hogy takarékoskodjanak, ezen kívül nem tette érdekeltté a költségvetési szerveket hosszú távú stratégia kialakítására. Ezzel szemben kisebbségi véleményként az hangzott el, hogy a Kormány ellenőrzése szempontjából alapvető jelentőségű lenn e, hogyha a Kormány nem kapna szabad kezet abban, hogy hogyan csoportosít át különböző költségvetési fejezetek között. Végezetül Tölgyessy Péter képviselő úr hívta fel a figyelmet a bizottsági vita során egy nagyon fontos alkotmányjogi problémára. Ennek a lényege az, hogy az Alkotmány értelmében az Országgyűlésnek kell döntenie az államháztartás mérlegéről is, és nemcsak a költségvetés mérlegéről, azt a Kormány képviselői is elismerték, hogy a kettő nem egy és ugyanaz.
