Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 29. vasárnap, a téli rendkívüli ülésszak 8. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - EÖRSI MÁTYÁS, DR. az alkotmányügyi törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója:
685 finanszírozást lefolytassa. Azonban nyilván azt sem z árja el a társadalombiztosítástól, hogy üzleti alapon vegyenek fel hitelt, itt nyilván kamatmentes megoldásról nem beszélhetünk. Tehát a Kormány ilyen észrevétele, ilyen érvelése alapján végül is a bizottság nem támogatta ezeket az indítványokat. A társada lmi szervek támogatásával kapcsolatban hadd említsek meg egy színfoltot ebben a viszonylag unalmasnak tűnő előadásban. Kis Gyula képviselőtársam azt javasolta, hogy a társadalmi szervezetek támogatására biztosított összegből ne részesüljön a Magyar Labdarú gók Szövetsége. Nem volt egészen világos számunkra, hogy képviselőtársunk obstruálni akarjae ezzel a javaslattal a Ház működését vagy pedig ezt miért terjesztette elő. Itt hadd jegyezzem meg, és most Házszabályt szegek, mert ez végül is nem merült fel a b izottság ülésén, de amikor most felkészültem, láttam, hogy képviselőtársam indokolást sem terjesztett elő ehhez a javaslathoz, ezért szerintem a Háznak nem kellett volna elfogadnia ezt az indítványt. Ha jól emlékszem, a Házszabály szerint meg kell indokoln i az indítványt. Ha ezt nem teszi meg, ez olyan formai hiba, hogy ezt nem kellene tárgyalnunk. De érdemben ezt a javaslatot úgy ítéltük meg, hogy igazából nem tárgyalható. Nemcsak azért, mert ilyen nevű szervezet nincsen, a focihoz értő képviselőtársaim fe lvilágosítottak, hogy másképp hívják őket. De ettől függetlenül ez egy olyan diszkriminatív szabály lenne, amelyet, ha a Parlament nem tud kellően megindokolni, akkor nyilvánvalóan alkotmányellenes javaslattal állunk szemben, ezért nem tudtuk támogatni. Am i a társadalmi szervezetek támogatását illeti, itt súlyosabb problémák is felmerültek. A törvényjavaslat 21. § (2) bekezdése a nemzetiségi szövetségek és a társadalmi szervezetek számára juttatandó pénzösszegeknél azt a megoldást javasolta, hogy egy Parlam ent által megbízott testület döntsön ezekről az összegekről. Ezt a bizottság nem tartotta elfogadhatónak és hosszas vita után, amelyhez Halász képviselőtársam, majd Horváth képviselőtársam is javaslatot tett, abban maradtunk, hogy bizottsági előterjesztésk ént fogják képviselőtársaim kézhez venni, hogy egyszerűen az Országgyűlés dönt ezekről az összegekről. Az Országgyűlésre pedig nyugodtan rábízhatjuk, hogy melyik bizottságára bízza rá ennek a döntésnek az előkészítését. Na most a probléma ennél valamivel k omplikáltabb, ugyanis a következő bekezdés, mármint a törvényjavaslat 21. § (3) bekezdése, ami az egyházaknak jutatott költségvetési támogatások felosztásáról szól, az előzővel ellentétesen egy másfajta felosztást javasol. Azt javasolja, hogy ezt az összeg et az egyházak magyarországi legfelsőbb szervezetei, illetőleg az egyházak által delegált, képviselőkből álló testület ossza fel ezeket az összegeket. A bizottságban nagyon hosszasan vitatkoztunk arról, hogy vajon ha a társadalmi szervezeteknél és a nemzet iségi szervezeteknél az Országgyűlés számára tartjuk fenn a jogot a döntésre, akkor az egyházaknál miért lenne indokolt ettől eltérni és miért döntenénk úgy, hogy az egyházakra bízzuk a pénzösszegek felosztását. Az az aggály is megfogalmazódott a bizottság i vita során, hogy ha az egyházak döntenek a saját maguk számára járó összegek felosztásáról, akkor ezzel az egyházakon belüli, egyházak közötti villongásokat, egyházak közötti marakodást segítenénk elő, úgyhogy a bizottság azt fogja előterjeszteni, hogy a z ilyen összegek felosztásában is az Országgyűlés döntsön és ne az egyházak szervezete. Egy nagyon fontos kértés, amelyről a bizottság hosszasan vitát folytatott, a Parlament által nyújtandó, korlátozás nélküli kezességvállalás kérdése. A törvényjavaslat é rtelmében az Országgyűlés felhatalmazná a Kormányt arra, hogy a központi költségvetés terhére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, az Európai Beruházási Bankkal és más bankokkal, az Exportgarancia Részvénytársasággal kötendő hitelszerződéseknél összegszerű, korlátozás nélküli kezességet vállaljon. Volt olyan képviselőtársunk, aki az egésznek a törlését akarta, volt olyan, Ungár Klára képviselő asszony, aki csak indítványt fűzött ehhez. Röviden próbálom összefoglalni a bizottsági vitában
