Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 17. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
68 fogja teljesíteni Kormányunk. Jól látható ezen számok alapján, hogy onnan szedi be ez a K ormány az erőforrásokat, ahonnan a legkönnyebben lehet: a magyar állampolgároktól, a bérből és fizetésből élőktől. (Kupa Mihály Tölgyessy Péterhez fordul.) A költségvetés változatlanul arra törekszik, hogy megadóztassa a jövőben az inflációt: a személyi jö vedelemadótáblák nem módosulnak olyan mértékben, amilyen mértékben az infláció ezt megkövetelné. Ez után is döntően azoktól próbál többleterőforrásokat beszedni a költségvetés, akiktől eddig is sikeresen be tudott szedni. Itt vannak az autósok: egy régi, jól ismert forrás. Biztos pénz – használja is a Pénzügyminisztérium: részint egy új adónem bevezetésére tesz javaslatot, a súlyadó bevezetésére, másrészt pedig a benzinre kivetett adókat fogja emelni. De még ez is kevésnek bizonyult, így aztán a szellemi d olgozók úgymond "kedvezményét" is megvonni javasolja, illetőleg a mezőgazdasági kistermelők is lényegesen kedvezőtlenebb pozícióba kerülhetnek az előterjesztés szerint a korábbi évhez képest. Jól látható, hogy az adórendszer folytatja azokat a hagyományoka t, amelyeket '88ban az új adórendszer kitalálásával és megfogalmazásával elkezdett. Nagyon érdemes átnézni az állampolgárok adóterhelését és ennek az alakulását is. A kormánytöbbség pártjainak programjában egy nagyon fontos programelem – kiváltképp a Kere szténydemokrata Néppártnál, annak keresztényszocialista irányában – , hogy a legelesettebb csoportok felé egy gondoskodással, támogatással forduljon az állam. Ehhez képest a költségvetésben 1988hoz képest a jövő évre a legelesettebbek adóterhelése várható an a négyszeresére fog növekedni. A Magyar Demokrata Fórum programjának egyik központi eleme az új magyar nemzeti középosztály létrehozásának az iránya. Erről nagyon sokat lehet hallani az MDF ideológusainak a szájából, sok szó esett erről mostanság. Érdem es megnézni a költségvetést, hogy ebben a tekintetben hogyan néz ki a javasolt adótábla, hogyan néz ki az elvonás rendszere. 1989hez, tehát a rendszerváltás évéhez képest, 1992ben várhatóan 50%kal fog növekedni a középrétegek adóterhelése. A Kormány tag adhatatlanul nem folytat vállalkozásélénkítő politikát, mégis meg lehet állapítani, hogy egyedül a legmagasabb jövedelmet szerző rétegek adóterhelése csökken, hozzávetőleg egynegyedével, az 1989es évhez képest. Az adókból igen pontosan és jól láthatóan ki rajzolódik egy preferenciasorrend, kirajzolódik a Kormány valódi társadalomképe, amely, mint az előbb mondtam, szöges ellentétben van az ideológusok társadalomképével. Ha az adókat áttekintettem, érdemes a kiadási oldallal, az állami pénzek elköltésé vel is foglalkozni. Ha sorba vesszük az egyes fejezeteket, akkor kiderül, hogy a legtöbb forrásnövekmény fölött a Miniszterelnökség, a Legfelsőbb Bíróság és a Külügyminisztérium fog rendelkezni a következő évben – ez is kifejez valamiféle preferenciasorren det. Az előző évhez képest a legtöbb veszteség a Magyar Tudományos Akadémiát, a Központi Statisztikai Hivatalt, a Környezetvédelmi Minisztériumot és a Földművelési Minisztériumot fogja érni – ez megint egy preferenciasorrend: preferáltak a központi államig azgatási szervek és háttérbe szorulnak a tudomány, a statisztika, a mezőgazdaság és a környezetvédelem szervei. Még tanulságosabb, hogyha megnézzük, hogyan alakulnak a központi államigazgatási szervek körében a bérek: az egy főre jutó alapbérek a költségve tés alapján számítva hogyan fognak alakulni. Itt a legkedvezőbb pozícióban az ügyészek, bírák, a Miniszterelnöki Hivatal dolgozói, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának dolgozói és a Külügyminisztérium dolgozói vannak. Például a Miniszterelnö kség dolgozóinak az egy főre jutó béralapja 30%kal fog nőni. A legkedvezőtlenebb pozícióban már megint a Magyar Tudományos Akadémia és – érdemes figyelni – a Magyar Rádió, az Alkotmánybíróság és leghátul a Köztársasági Elnökség szerepel ebben a tekintetbe n, mindösszesen 7% bérnövekménnyel. Jól lehet látni, hogy melyek azok a szervek, amelyek a Kormánynak fontosak, ahová fontos, hogy áramoljon a jó munkaerő – és melyek azok a
