Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 28. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 7. napja - Határozathozatal a betegszabadságról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
529 Szeretnék mind a háromról néhány szót mondan i. Először az ingatlanértékesítés jövedelmének adóztatásáról. Valamennyi ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítéséből származó bevételből levonható a lakáscélú felhasználásra fordított összeg. A levonás nemcsak a saját célú lakásvásárlás, építés esetére, h anem a le- és felmenőkre, házastársra is kiterjed. A szerzési és az elidegenítéskori forgalmi érték nem az illetékkiszabás során megállapított összeg, hanem a szerződésben szereplő vételár lesz. Az inflációs hatásokra tekintettel a számított jövedelemnek c sak a felét terheli az adó. Végül a sokat vitatott 10 éves korlátot illetően a Kormány arra törekedett, hogy ne keletkezzen a jövőre nézve korlátozó elkötelezettség. Sikerült olyan megoldást találni, amely viszont a korábban működő rendszer stabilitását se m borítja fel, tehát itt a Kormány rugalmasan elfogadta a sokirányú képviselői módosító indítványokat. A mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelmek adóztatási szabályainak változtatásánál két rendező elv érvényesül. Egyrészt, hogy ez a jövedelemtípus is integrálódjon a jövedelem kiszámításának általános szabályaihoz. Másrészt, hogy a kialakított új szabályok ne okozzanak a jelenleginél kedvezőtlenebb helyzetet, terheket és így tovább. Ebből a megfontolásból javasoltuk azt, hogy a költségek levonására épülő jövedelemszámítás alkalmazása esetén az így kiszámított jövedelem évi 150 ezer forintig nem adózik, ami praktikusan a 100 ezer forintos adómentességet figyelembe véve 250 ezer forintos adómentességet jelent. A bizottsági viták tanulságait leszűrve, a realitásokkal is számolva támogatjuk azt az elsősorban a kisgazdák részéről megnyilvánuló törekvést, amely az adómentes árbevétel alapján történő adózás választási lehetőségének fenntartását indítványozza. A kistermelőből önálló gazdálkodóvá válás, a váll alkozás egyéb más szabályainak elsajátítása egyébként is komoly feladat elé állítja a piacgazdaságba belépő mezőgazdasági kistermelőket. Így egyet tudunk érteni a jelenlegi árbevételen alapuló kistermelői jövedelemadóztatással mint alternatívával és azzal is, hogy az adómentes árbevétel határa a jelenlegi családi 500 ezerről a személyenkénti 750 ezer forintra emelkedjék. Végül az önálló szellemi tevékenységet végzők és feltalálók úgynevezett adózási problémáiról: Ők a diktált jövedelemhányaddal adóznak, ami t én se kedvezménynek tartok – szeretném elmondani – , hanem egy adózási módszernek. A személyi jövedelemadórendszernek a piacgazdasághoz illeszkedő logikája azonban azt is diktálja, hogy lehetőleg minden jövedelem esetében a tényleges költségekkel csökken tett bevételek után kelljen csak az adót megfizetni. Az áttérés természetesen nem várható egyszerre és azonnal. Ennek az adózási formának az elsajátításához idő kell, mint ahogy az sem mehet máról holnapra, hogy a honoráriumban az adótartalomtól független piaci érték is kifejeződésre jusson a gazdasági életben, ahogy ezt Szabó Iván képviselőtársam elmondta. A Kormány ezért átmeneti rendelkezésként az ez évben megkötött szerződések alapján 1992ben fizetett ellenértékre a régi jövedelemszámítási rendszert ja vasolja elfogadni. Emellett támogatjuk azt a képviselői javaslatot is, hogy az új szabályok szerint adózó szellemi tevékenységet végzők 100 ezer forintot levonhassanak ebből a jövedelemből, tehát itt is 250 ezer forint jövedelem adómentessé válik. A régi, diktált jövedelemtartalomnak változtatás nélküli továbbvitelét célzó indítványokat azonban a Kormány nem támogatja. Tisztelt Képviselőtársaim! Lényegében ezek voltak azok a kérdéskörök, amelyekben szemrehányást tettek egyes képviselők, hogy nincs összhang a beterjesztett törvényjavaslat és a Pénzügyminisztérium szakértőinek bizottsági álláspontja, illetve a pénzügyminiszter egyes megnyilvánulásai között. Nem kívánok ezekre a rosszízű megjegyzésekre reagálni. Számomra az a lényeges, hogy kialakultak olyan ko mpromisszumos indítványcsomagok, amelyek nem adják fel az eredeti javaslat alapelveit, de biztosítanak egy megfelelő átmenetet ezeknek az alapelveknek az érvényesítésére és széles képviselői egyetértéssel találkoznak.
