Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 28. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 7. napja - Határozathozatal a betegszabadságról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
528 Határozathozatal a betegszabadságról szóló törvényjavaslat részlete s vitára bocsátásáról ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Még egy elmaradt szavazásról kell gondoskodnunk. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a betegszabadságról szóló törvényjavaslat általános vitáját hétfői ülésünk végén lezá rtuk, de a részletes vitára bocsátásról nem határozott az Országgyűlés. Erre figyelemmel indítványozom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a betegszabadságról szóló törvényjavaslatot bocsássa részletes vitára. Most kérem szavazatukat! (Szavazás.) Köszönöm. Me gállapítom, hogy az Országgyűlés – 3 államtitkári szavazattal – 193 szavazattal 35 ellenében, 6 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátotta. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat határozathozatala ELNÖK (Szabad Gy örgy) : Tisztelt Országgyűlés! Áttérünk a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat határozathozatalára. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a részletes vita lezárását követően a miniszteri válaszadásra nem került sor. Erre való tekintettel m egadom a szót Kupa Mihály pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter válaszadása KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! A személyi jövede lemadó az az adó, amiről még Einstein is azt mondta, hogy a világ legbonyolultabb dolgai közé tartozik, pedig azért ő eléggé elvontan tudott gondolkozni. Nem csoda, hogy nagy vita kísérte, és ez minden évben így lesz, hiszen a személyi jövedelemadótörvény ek egyfajta macskaegér harcot jelentenek az adóhatóság és az adózók között: mindig vannak újabb és újabb kapuk, amelyeket az adózók felfedeznek, az adóhatóság megpróbál lezárni, újabb elgondolások. Az tehát, hogy ekkora vita volt egy törvényen, nem csoda. A második, amit szeretnék elmondani – elmondtam a költségvetési expozéban, szeretném megismételni – , hogy 1992re a Kormány olyan gazdaságpolitikai és költségvetési irányokat és környezetet tervez ebben az országban, ahol a lakosság átlagos terhelése, a s zabad, rendelkezésre álló jövedelme – nagyon hosszú idő után – nem fog csökkenni. Ez az adó sem jelent újabb és többletterheket. Tehát így lőttük be a mértékeket, ha szabad ezt mondanom. A másik, amit szeretnék elmondani, hogy nem szabad összetéveszteni a kulcsokat az átlagos adóterheléssel, mert ha a kulcsokat összetévesztjük az átlagos adóterheléssel, tehát az adó/jövedelemhányadossal, akkor születnek olyan kitételek, hogy több mint 50%os az elvonás, ami nem igaz. Magára a vitára rátérve: körülbelül 300 módosító javaslat érkezett, ami ijesztő számnak tűnik, de szerencsére ezek a módosító javaslatok, illetve a zömük, három kérdéscsoportra irányultak, mégpedig az ingatlanértékesítésből származó jövedelmek kezelésére, a mezőgazdasági kistermelés adórendszerb eli kezelésére és a szellemi tevékenységekből származó jövedelmek adóztatására. A vita során nyilvánvaló volt, hogy ez az a három ügy, amelyik a társadalom és az Országgyűlés érdeklődésének a középpontjában áll.