Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 27. péntek, a téli rendkívüli ülésszak 6. napja - A társasági adóról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
492 Az utóbbi követelménynek elvi és gyakorlati okai is vannak. Az elvi okok közé tartozik, hogy – mint minden adónál – az adóalapot egzaktan meg kell határozni, nem lehet az adóalany mérlegelésére bízni. Éppen ezért indokol t megállapítani azokat a konkrét korrekciós tényezőket és egyértelmű szabályokat, amelyek kívülálló számára objektíven határozzák meg az adó alapját. Másrészt, ha a számviteli törvény szerint a legnagyobb óvatosság elvével megállapított eredmény lenne a vá llalkozási adózás alapja, akkor a társasági adó jelentéktelenné zsugorodhatna, vagy eltűnne. Ezt a költségvetés sem más bevételeinek növelésével, sem a kiadások ilyen nagyságrendű leépítésével nem tudná követni, de közgazdaságilag se lenne megalapozott ez az út. A törvényjavaslat tehát a vállalkozási nyereségadóhoz képest a korszerűbb amortizációs rendszeren, a céltartalékképzésen, az értékvesztéselszámoláson és a veszteségelhatároláson keresztül, a realitásokat figyelembe véve csökkenti az adó alapját, viszont az államháztartás fedezeti követelményeinek megfelelően számos korrekcióval módosítja, bizonyos esetekben bővíti a számvitel szerinti eredményt. Tisztelt Ház! Még egy kérdéskör van, amire a konkrét észrevételek előtt szeretné m a figyelmet felhívni. A társasági adórendszer szakított azzal a korábbi gazdaságpolitikai és adópolitikai gyakorlattal, hogy az állam központi döntésekkel, illetve az adópolitika eszköztárával, különböző kedvezmények révén befolyásolja a gazdaság működés ét. Az új rendszer arra épít, hogy az adó alapvető célja a közkiadások fedezése, nem a gazdaság irányítása és szabályozása. Az adókedvezmények piaci viszonyok között, a nemzetközi tapasztalatok által is bizonyítottan torzítják a munka és a tőke értékesülés i feltételeit, a piaci viszonyokat. Éppen ezért a beterjesztett törvény javasolja az állam befolyásolási, döntéseket torzító funkcióját fokozatosan leépíteni. A kedvezmények leépítése átmeneti szabályok alkalmazásával, a jogstabilitás követelményeinek megf elelően történik. A többéves kifutású kedvezmények jogszerzési lehetőségének megszüntetése a következő időszak adópolitikai mozgásterét növeli, illetve a korlátokat feloldja. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A következőkben szeretnék kitérni a társasági adóról szóló törvényjavaslat részletes vitájában elhangzott néhány hozzászólásra. Képviselőtársaim hozzászólásai alapvetően két kérdéskört érintettek: a különböző kedvezményeket javasolták beépíteni, illetve fenntartani az adórendszerben, míg például Mészáros Ist ván László képviselőtársam az adóalanyi kört célozta az ügyvédi tevékenységgel szűkíteni. Bánffy György képviselőtársam a népművészeti és háziipari tevékenység problémáinak megoldására társasági adókedvezményt javasolt beépíteni. A célkitűzéssel, az értéke s népművészeti és hagyományos háziipari tevékenység segítésével, fejlesztésével egyetértek. De a cél elérésének eszközével – sajnos – nem. A helyzet értékeléséhez szükséges elmondani, hogy az érintett kör gazdálkodóinak több mint kétharmada, ez évben 80%a nem mutat ki egyáltalán nyereséget, míg a fennmaradó kisebb rész főleg kommersz áruk révén tud nyereségessé válni. Az adókedvezmény így nem érheti el a szándékolt célt, hiszen kontraszelekciós hatású lenne, a hídivásáron megjelenő giccseket támogatná a v alódi népművészeti, háziipari termékek helyett. Ezért ez a kedvezmény nem ajánlható, mert nem tud szelektálni a művészileg értékes és a művészileg értéktelenebb termékek között. Soós Károly Attila képviselőtársam a kizárólag belföldi magántőkével működő tá rsaságok és egyéb meghatározott szervezetek vállalkozási nyereségadóban érvényesített kedvezményét javasolja további két évre a társasági adóban is érvényesíteni. Azzal érvelve, hogy a kormányzat, illetve a Parlament a korábbi helytelen döntését később se változtathatja meg. A kormányzat a hibás döntés ódiumát is vállalva a kérdéskört az éves tapasztalatok tükrében, a realitásoknak megfelelően és elég felelősségteljesen megvizsgálta.
