Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 27. péntek, a téli rendkívüli ülésszak 6. napja - A társasági adóról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
493 A kedvezmény értékelésénél rá kell mutatni arra, hogy már a vállalkozási n yereségadóban való elfogadás után is számos probléma merült fel, amelyeket az új szervezeti törvények – befektetési alapokról szóló, és így tovább – elfogadása, illetve a privatizáció előrehaladása még inkább előtérbe helyezett. A kedvezmény problémái rész ben jogiak, részben közgazdaságiak. Nehezen indokolható, hogy nem minden olyan társas formában végzett vállalkozás preferált, ahol a tulajdonosok, tagok kizárólag belföldi magánszemélyek. A kedvezmény például nem vonatkozik az új típusú szövetkezetekre és a jogi személyiségű munkaközösségekre. Ugyancsak nem racionális a privatizáció előrehaladása során csak azokat a társas vállalkozásokat preferálni, ahol kizárólag magánszemélyek a tulajdonosok. Így kimaradnak a körből az intézményi befektetők, vagy a munka vállalók által részben tulajdonba kerülő vállalkozások is. Soós Károly Attila képviselő úr javaslatának elfogadása a néhány milliárd forintos adóbevételkiesésen kívül arra ösztönözné a tőkével rendelkező belföldi magánszemélyeket, hogy a nemzetgazdaság sz empontjából tartósan végleges befektetésnek nem tekinthető formákat spekulatív jelleggel részesítsék előnyben más szervezeti megoldásokkal – mint például részvénytársaság, szövetkezet – szemben. Ha a jelzett ellentmondások kiiktatásra kerülnek és ezzel a k edvezményben részesülők köre jelentősen kibővülne, úgy ez olyan, végeredményében általános és jelentős mértékű adókulcscsökkentést jelentene, amelyet fedezeti oldalról jelentős adókulcsnövelés nélkül nem lehetne megalapozni. A fentiek alapján a Kormány jav asolja a korrekt átmenetet biztosító szabályok mellett, hogy ez a kedvezmény a társasági adóban ne szerepeljen. A külföldi részvételű társaságok kedvezményénél Varga Mihály képviselőtársam az 50 milliós alapítói vagyonhatárt 30 millió forintra javasolja le szállítani, míg a külföldi részarányt 30%ról 40%ra felemelni. Képviselőtársamtól eltérően indokoltnak tartom az eredeti szabályozás megtartását, a nemzetközi áru, pénz, munkaerő, s tőkeáramlásba fokozatosan integrálódó piacgazdaságban célszerű idővel megszüntetni a külföldi részvételű társaságok különálló szervezeti adókedvezményét, de a külföldi befektetők bizalmát az előre meghirdetett átmenettel biztosítani szükséges. Dr. Mészáros István László képviselő úr az ügyvédi irodák adóalanyiságát, illetve kedvezményeinek kérdését vetette fel hozzászólásában. Egy oldalról a képviselő úr az ügyvédi tevékenységet nem tartja vállalkozási tevékenységnek, és ennek alapján javasolja kivenni a társasági adó hatálya alól az ügyvédi tevékenységet végző ügyvédi irodát . Másrészt viszont a képviselő úr javasolja a korábban hatályban lévő vállalkozási nyereségadó megszüntetésre ajánlott, kizárólag magánvállalkozók befektetésére vonatkozó szervezeti kedvezményt utólagos hatállyal, átmenetként az ügyvédi irodára is kiterjes zteni. A képviselői hozzászólással több szempontból sem tudok azonosulni. Egyrészt az ügyvédi tevékenységet az ügyvéd által meghatározott díjazás szerint, megbízási szerződés alapján, vagy hatósági kirendelés alapján lehet végezni. Így az ügyvédi tevékenys ég alapjaiban nem különbözik a más irányú megbízási szerződés keretében végzett vállalkozástól. Az ügyvédi tevékenységet ügyvédi iroda keretében vagy egyéni ügyvédként lehet ellátni. A javaslat belső ellentmondása, hogy kiemelten csak az ügyvédi irodát men tesítené a feltételes adóalanyiság alól, az egyéni ügyvéd ugyanilyen tevékenységéről nem szól. A kizárólag belföldi természetes személyek jelenlegi vállalkozási nyereségadókedvezménye meghatározott szervezeti formákat kedveményez, és a jelentősebb magántők ebefektetést nem tartalmazó formákat, így többek közt a jogi személyiségű munkaközösségeket és ügyvédi irodákat nem tartalmazza. Az ügyvédi irodákra való kedvezmény kiterjesztése egyrészt ellentmond a képviselő úr előző javaslatának, hiszen az ügyvédi iro datevékenység nem vállalkozási tevékenység, így miért
