Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 23. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 5. napja - A szövetkezetekről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
419 szóval – valami sorrendet be kellett hozni. Különben a földtö rvénynek a tézisei már régen tárcakörözésen vannak, és én gondolom, hogy mindegyik pártnál is ott vannak, tehát ismerik a képviselő urak, hogy milyen gondolatokkal foglalkozunk, és várom javaslataikat és a véleményüket. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Akkor most következik Glattfelder Béla képviselő úr. Felszólaló: Glattfelder Béla (FIDESZ) GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ) Nagyon köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Azért örülök annak, hogy Gergátz Elemér miniszter úr fölszól alt, mert így nekem nem kell néhány dologra reagálnom. Azt gondolom ugyanis, hogy van néhány ügy, amelyik hogy ha megemlítésre kerül a Házban, és azzal nem értek egyet, akkor arra feltétlenül reagálni kell. Így például nem kell arra most reagálnom, hogy a földtulajdonlás esetében a magántulajdon túlhangsúlyozása miért nem hasznos, mennyiben nem egyeztethető ez össze a tőke szabad mozgásának az Európai Közösség által lefektett elveivel, illetve mennyiben nem egyezik a Kereszténydemokrata Néppárt által korább an képviselt pártprogrammal, miszerint ők a szövetkezeti földtulajdont önkormányzati tulajdonba akarták adni. Csupán a szövetkezeti törvényhez benyújtott néhány módosító javaslatomról fogok ezért beszélni: összesen három darabról, amelyeket a bizottságok n em támogattak, illetve más pártok által benyújtott, illetve más pártok képviselői által benyújtott módosító javaslatokról fogok beszélni. Remélem, ezt sikerül majd röviden megtennem. Az egyik módosító javaslatomban azt javasoltam, hogy abban az esetben, ho gyha a szövetkezeti üzletrészjegy – illetve részjegytőke összegének, együttes összegének több mint 10%át a szövetkezet gazdasági társaságba kívánja bevinni, akkor ebben az esetben feltétlenül a szövetkezet vezetésének ki kelljen kérni a szövetkezet közgyű lésének a véleményét. Ezt azért tartom egy nagyon fontos javaslatnak, mert garanciát jelenthetne arra vonatkozóan, hogy a szövetkezeti vezetés nem tudja a szövetkezet vagyonának egy nagyon jelentős hányadát úgy bevinni gazdasági társaságba, hogy erről korá bban nem vitatkoztak a közgyűlésen, hogy erről korábban a közgyűlésen a tagok ne nyilváníthattak volna véleményt. Én ezt egy garanciális szabálynak tartom. De ugyanakkor belátom azt, hogy néha a gazdasági élet által megkövetelt gyors döntések ezt nagyon ne hezen tehetik lehetővé. De itt több szövetkezet esetében elképzelhetőnek tartom, hogy 100 millió forintról van szó. Én ezért arra kérem az Országgyűlést, hogy majd a szavazáskor ezt a módosító javaslatomat feltétlenül támogatni szíveskedjék. Egyébként ebbé li véleményem nagyon sok kormánypárti képviselőével is megegyezett, és a bizottságban elsősorban, illetve nagyon sok, más pártokhoz tartozó ellenzéki képviselőnek a "nem" szavazata eredményezte azt, hogy ez a módosító javaslatom a gazdasági bizottságban ne m kapta meg a többséget. Egy másik módosító javaslatomban azt javasolom, hogy a közgyűlés összehívása helyett az írásbeli szavazásra csak akkor kerüljön sor, ha erre feltétlenül szükség van, és ezt a tagok is elfogadják. Ezért egy olyan módosító javaslatot nyújtottam be, amelyik azt célozza, hogyha írásbeli szavazásra kerül a sor a közgyűlés helyett, akkor az írásbeli szavazásról szóló értesítőben feltétlenül föl kell hívni a figyelmét arra a tagoknak, hogy abban az esetben, hogyha a tagok 5%a tiltakozik a z adott kérdésben az írásbeli szavazás ellen, össze kelljen hívni a közgyűlést. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat arról, hogy ez a szabály a társaságokról szóló törvényben is megtalálható, pedig ugye, a társaságok esetében a társaságban részt vevő sz emélyek, például a
