Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 21. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 4. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
367 tartható fenn, és a bizottság is úgy foglalt állást egyhangúlag – ha jól emlékszem – , de lehet, hogy nem, csak többségi szavazattal, hogy ennek a kedvezménynek a megvonására tesz támogató javaslatot, amit egyébként az előterjesztő nem tá mogatott ebben az esetben, és erre is majd remélem, hogy a miniszter úr válasza során ki fog térni, hogy ez a kedvezmény – még egyszer mondom - a 7. § (1) bekezdés 35. pontja miért maradt benn a törvényjavaslatban. Röviden még néhány szót a módosító indítv ányunk azon részéről, amely a tőkejövedelmek megadóztatásáról szól. Először is kérdés az, és ezt el kell dönteni, hogy ebben a helyzetben egyrészt vane értelme ezeket a jövedelmeket megadóztatni, és ha van, ha úgy néz ki, hogy van értelme, akkor egyrészt a kamatjellegű, másrészt az osztalékjellegű jövedelmeket milyen arányban adóztassuk. A javaslat arra tesz javaslatot, hogy az osztalékjellegű jövedelmek után egy 10%os, míg a kamatjellegű jövedelmek után egy 20%os forrásadót fizessenek az állampolgárok. Itt is felmerül a kettős adóztatás problémája. Ki tudjuke szűrni a törvényjavaslatból azokat a pontokat, részeket, amelyek végül is kétszer adóztatnak egy magánszemélyt. A társasági adóban a nyereség után egyszer már leadózik a vállalkozó és a megkapott o sztalék után még egyszer adózhatunk az szja hatálya alatt. Kérdés, hogy szükség vane erre, és kérdés az, hogy a Pénzügyminisztérium vagy a Kormány tervezie ennek a kettős adóztatásnak a valamikori feloldását. Mi most itt, részben belátva a költségvetés b evételi oldalának a jelentőségét, egyelőre csak arra teszünk módosító javaslatot, hogy ezeknek a tőkejövedelmeknek az adóztatása egységes legyen, tehát mind a kamatjellegű jövedelmek, mind az osztalékjellegű jövedelmek egy 10%os forrásadó alá essenek. Ezz el is több probléma van – ezt hangsúlyoznom kell – , tehát egyáltalán nem jó a javaslatunk olyan értelemben, hogy nem a legjobb. De hát, rossz a konstrukció, és egy rossz konstrukcióban igazán jó javaslatok úgy érzem, hogy nem születnek. Köszönöm szépen a f igyelmüket. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Kulin Ferenc képviselő úr a Magyar Demokrata Fórumtól. – Visszalép. Szentágothai János képviselő úr következik a Magyar Demokrata Fórumtól, jelzi a gép. – (Szentágothai János visszalép.) Mészáros István képviselő úr a Szabad Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Dr. Mészáros István László (SZDSZ) MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Először is szeretnék egy megjegyzést tenni: vélemény em szerint teljesen komolytalan és felelőtlen dolog adóügyekben ezt az eljárást folytatni, amit folytatunk itt, a mai késő délutántól kezdve a Parlamentben. Ugyanis itt fekszik előttem egy jelentés, egy együttes jelentés, a költségvetési, a gazdasági, a sz ociális, valamint az alkotmányügyi bizottság együttes jelentése, amelyet körülbelül háromnegyed órával ezelőtt kaptam a kezembe, és ebből kellene kiderítenem most – ez alatt a rövid idő leforgása alatt – , hogy a módosító indítványaim közül melyeket támogat ják a bizottságok és melyeket nem, és ebből az együttes jelentésből kitűnik, hogy egyedül a pénzügyi bizottság látta el eddig véleményével a jelentést; és hogyha figyelmesen végigolvasom, az is kitűnik, hogy a pénzügyi bizottság sem tárgyalta meg az összes módosító indítványt. Legalábbis az én 21 módosító indítványom közül vannak olyanok, ahol még üresen van hagyva a pénzügyi bizottság véleménye melletti hely. Így már előre jegyzem meg azt, hogy a részletes vita holnapi – vagy nem tudom én, mikori folytatás ában majd – , amikor a pénzügyi bizottság véleményét megismerem, lehet, hogy újra fel kell hogy szólaljak. Na most, csak azért mondom el ezeket, tisztelt hölgyeim és uraim, mert azt hiszem, mindannyian tudjuk és érezzük, hogy itt bizony összegekről, pénzöss zegekről, az állampolgárok és a vállalkozók pénztárcájáról van szó, és nekünk, olyan embereknek, akik döntést hozunk, anyagi kihatású döntést hozunk, ezekben az ügyekben a legkomolyabban kellene eljárni, a legfelelősségteljesebben kellene
