Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 21. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 4. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZŰCS ISTVÁN, DR. (MDF)
364 kockázatos. A fagy, az aszály, az állatelhullás, a túltermelésből eredő nyomott ár veszélyezteti a jövedelmezőséget. Visszatérve az eredeti gondolathoz, a bruttó árbevétellel szemben a Kormány által előterjesztett 150 ezer forintos nettójövedelemre vonatkozó kedvezmény állattenyésztés esetén talán még jobb is a 750 ezer forintos adómentességnél. Ha 1015%os jövedelmezőséget vélelmezünk, az megfelel kb. 1 millió forintos árbevétel kedvezményének. Ez azonban a kistermelők számára nyi lvántartási kötelezettséget jelent a kiadásokról és a bevételekről, számlákkal kell mindent igazolni. Erre az év hátralevő részében már aligha fognak tudni felkészülni az érintettek. Ezért én jogosnak tartom azokat a módosító indítványokat, amelyek 1992be n választási lehetőséget kínálnak a gazdálkodóknak a kétféle megoldás között. Én magam arra nézve tettem módosító javaslatot, hogy a tiszta jövedelem utáni adózást választók közül azok, akik nem érik el a 150 ezer forint bruttó árbevételt, ne legyenek köte lezve nyilvántartás vezetésére. Értelmetlennek tartom ugyanis, hogy az, aki egy évben néhány hízót, vagy pár ezer tojást vagy néhány mázsa gyümölcsöt és zöldséget értékesít, az is kényszerítve legyen ezután számlák megőrzésére és adóbevallás készítésére. Ú gy érzem, ha a törvény nem tesz kivételt a valóban kis mennyiségű terméket előállítókkal szemben, nagyszámú gazdálkodó fog felhagyni tevékenységével, mert a parasztembertől idegen a könyvvitel. A puszta logikával is ellentétes, hogy az, aki mindenfajta köl tség igazolása nélkül is adómentes, miért sorolgassa fel a jövedelmét csökkentő tételeket. Vajon nem teszie komolytalanná majd a nyilvántartásokat ez a tény? Hiszen végül is mindegy, hogy az, akinek a bruttó árbevétele nem haladja meg a 150 ezer forintot, néhány száz- avagy többszázezer forintos költséget igazol, adót nem kell, hogy fizessen, se így, se úgy. Végezetül: én úgy látom, összességében a mezőgazdasági kistermelők pozíciója a jövő évben a módosító indítványok elfogadása esetén az adózás szempontj ából lényegesen javulhat. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Szűcs István képviselő úr a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Dr. Szűcs István (MDF) SZŰCS ISTVÁN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képvis előtársaim! Bánffy György képviselőtársam emelkedett szavakkal szólott itt a szellem napszámosainak az elvárható, szükségesnek látszó preferenciáiról. Én ennek a rétegnek egy kisebb szegmensét említeném, a kutatókat, a föltalálókat, a szabadalmasokat. A pi llanatnyilag érvényben lévő személyi jövedelemadótörvény számos preferenciát, engedményt tesz a kutatók, föltalálók, szabadalmasok érdekében, amelyet az előttünk most fekvő törvénymódosítási javaslat mellőzni, elhagyni akar. Úgy gondolom, mint kutatóintéz eti és tervezőintézeti háttérrel rendelkező mérnökembernek, erkölcsi kötelességem volt fölvállalni a hazai föltalálók egyesületének a kérését, jajkiáltását vagy fölkiáltását a tekintetben, hogy az Országgyűlés ne járuljon hozzá a föltalálókat jelenleg érin tő preferenciák elvonásához. Természetesen úgy gondolom hosszabb távon magam is, hogy a piacgazdaság föltételei között ezeket a föltalálói preferenciákat majd meg kell vonjuk, el kell vonjuk. De pillanatnyilag Magyarországon még nincs piacgazdaság. A szell em piacán is legföljebb kvázi piacgazdaság van. Ennek megfelelően úgy gondolom, hogy a kutatás, fejlesztés, egyáltalán az innováció, a kreativitás dolgozóit, munkásait preferálnunk kellene, és ennek megfelelően módosító indítványt adtam be a tekintetben, h ogy a jelenleg érvényes jogszabályból ne maradjanak el azok a preferenciák, amelyek megvannak, vagy ha csökkenti is őket a Parlament, valamilyen mértékben csökkentse, de addig, amíg a szellem piacán nem alakul ki a piacgazdaság, addig ne vonjuk meg ezeket a támogatásokat.
