Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 21. szombat, a téli rendkívüli ülésszak 4. napja - A Társadalombiztosítási Alap 1992. évi költségvetéséről szóló törvény hatálybalépéséig szükséges egyes intézkedésekről szóló törvényjavaslat megtárgyalása - FRAJNA IMRE a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HACK PÉTER, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság titkára: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PALOTÁS JÁNOS (MDF)
309 továbbra is a társadalombiztosításra mint idegen forrásra mintegy 50 milliárd forintos nagyságrendű szolgáltatást tesz. Kérem, a költségvetési törvény kapcsán szavazzunk meg 20 milliárddal nagyobb hiányt abban az esetben, ha a költségvetés tényleges hiánya nem 70 milliárd, hanem 90. Én ebben a Házban az igaz költségvetési hiányt szeretném nem elfogadni 1991 végén. De az igazat, é s nem egy manipuláltat, mert erre két évvel politikai rendszerváltásunk után nincsen szükség, és ne kelljen társadalombiztosítási forrásoldalakon becsapni a társadalmat. Ez mutatja egyébként, hogy járulékcsökkentésre van lehetőség a jelenlegi szakaszban is , hiszen magát az 50 milliárdot mint profiltisztítást ha áthelyezem a költségvetésbe, és ott a tényleges hiányt mutatom ki, akkor a járulékoldalról ezek szerint két és fél százalékpontnyi csökkentésnek teremtődik meg a fedezete. Csak közgazdászként szeretn ém megerősíteni Csehák Judit képviselőtársamat, hogy a vagyonátadás minden bizonnyal nem egy év múlva jelentkezik, hanem azonnal. A vagyont működtetők ismerik annak a módozatát, hogy hogyan kell a vagyonból származó forrásokhoz hozzájutni közben is. De nem beszélve arról, hogyha a vagyonátadásra sor került volna, akkor az osztalékok, a nyereségek, tehát a vagyon hozamának kivonhatósága március és április hónap folyamán keletkezik, és miután a vagyont átkapott valamennyi jogosultságot is átvesz a kötelezetts égekkel együtt, ezért nyilvánvalóan ebből az osztalékból már márciusáprilisban részesedik. Természetesen itt fölvetődhet, hogy miért vegye át a Ganzot, abból nem lesz jövedelme. Szeretném elmondani, hogy olyan vagyonhoz kell juttatni a társadalombiztosítá st, amilyen vagyont egyébként egy társadalombiztosítás vehetett volna, ha vagyont képzett volna az elmúlt évtizedekben. Biztosítóintézetek nagyon ritkán vesznek gépgyártó cégeket vagy termelőeszközberendezéseket gyártó cégeket. Sokkal inkább másik biztosí tóban vagy pénzintézetekben, vagy vagyonkezelő szervezetekben, vagy értékpapírcégekben kapnak jogosultságot. Ilyen cégekben is – például a kereskedelmi bankjainkban – sok tízmilliárdos vagy százmilliárdos nagyságrendben van ma az államnak nevesíthető, tehá t értékpapírban lévő, azaz egyetlen értékpapírátírással vagyonátadható jogosítványa, tehát üzletrésze az államnak. Én azt gondolom, hogy ezeket a pénzintézeti jogosítványokat kellene például átadni a társadalombiztosításnak, ez garantáltan hozadékot hoz e bben az évben tavasszal, mert ezek nyereséges területek, és akkor még az is elképzelhető, hogy a pénzintézetek közgyűlésein nem fordul elő a tavalyi gyakorlat, amikor az állam a többségi részesedésével leszavazta a kisbefektetők érdekeit, és rendkívül alac sony, tartalékolt hozamú osztalékot kényszerített ki. Egy nagy veszélyre szeretném felhívni – kettőre – egyébként a tisztelt Ház, képviselőtársaim figyelmét; kérem, hogy erre nagyon figyeljünk! Elvben létezik betegszabadságrendszer a világon néhány tájon. Ez persze nem azt jelenti, hogy nekünk mindenünnen minden rendszert át kellene venni. De ebben a társadalomban igazán ma már nem fogadható el az amúgy is hihetetlenül magas társadalombiztosítási járulék növelési mértéke. Ezért milyen kifújást talált magán ak az előterjesztő? Elővett valamit, ami nem a járulékhoz nyúl, hanem most azt mondja, hogy 25 nap betegszabadság. De itt növelhet. Tehát, hogyha továbbra is fenntartja a működésképtelen, szakszerűtlen tevékenységét a gazdaságban, jövőre a finanszírozhatós ág kapcsán 32 napra emeli, majd 36ra. Tehát egy újabb utat adunk a betegszabadság bevezetésével a társadalombiztosításnak, hogy ne hajtsa végre a társadalombiztosítási reformot, de nem lesz szüksége járulékemelésre, mert egy kevésbé követhető és 25ről 36 5 napig még növelhető – még elég jól növelhető – rendszerrel lehet a finanszírozást egy finanszírozhatatlanul rossz rendszernél fenntartani anélkül, hogy valós munkát végezne. A másik. A társadalombiztosítás hatósági jogosítványokkal rendelkezik a táppénze ket illetően. Ez nem hangzott el a plenáris ülésen; ne haragudjanak, ezek szakterületek, de muszáj, hogy elmondjam képviselőtársaimnak, még ha december vége felé járunk is. A társadalombiztosítás jogosan rendelkezik ellenőrzési lehetőséggel. Tehát azzal, h ogy meglátogassa a táppénzen lévőt, hogy valóban betege, és valóban táppénzen vane, vagy valami mást csinál. Ilyen hatósági feladatot
