Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 17. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HÁMORI CSABA (MSZP)
134 hallottunk, s nem tudjuk azt sem, hogy a többi nagy alrendszer reformját hogyan akarja illeszteni az önkormányzatok reformjához majd a kormányzat. A költségvetés tervezete és előterjesztése azt mutatja, hogy a kormányzat ragaszkodik a korábbi elgondol ásokhoz, bár az írásos magyarázatban, indoklásban van különbség az irányelvekhez képest, a lényegi számokban nincs. Azt gondoljuk tehát, hogy a mi véleményünk sincs, hogy miért megváltozzon. Alapvetően továbbra is kritikusak vagyunk ezzel a költségvetési t ervezettel szemben. A pénzügyminiszter úr nem fogadta el annak idején azt a bírálatunkat, hogy a költségvetés centralizál, hogy centralizációs folyamat zajlik. Mi ennek a vitának az eldöntéséhez azt javasoljuk, hogy az önkormányzatok nézőpontjából induljon ki a tisztelt Ház. Azt kell tudniillik megvizsgálni, hogy kinek a hatáskörébe tartoznak a bevételekről a döntések, kik döntenek róluk, az önkormányzat vagy pedig a központi szervek, valamint azt kell vizsgálni, hogy egyegy döntés után tartósan lehete sz ámolni azzal a forrással, vagy pedig az mindig évente valamilyen felsőbb hatalomtól függ. Hát ami a bevételekről szóló döntést illeti, saját bevételnek nyilvánvalóan csak a szó szerint vett s 19%ot kitevő saját bevételt tekintjük, és a 15%os átengedett j övedelmet tekinthetjük az önkormányzatok összes bevételénél. Ez nem sok. Mert hiszen ebből az következik, hogy az önkormányzati bevétel 66%át központilag döntik el a Parlamentben, gyakorlatilag a Kormányban és a Belügyminisztériumban. Másik oldalról, hogy mennyire lehet biztosnak tekinteni, mennyire lehet kiszámíthatónak tekinteni önkormányzati nézőpontból egyegy ilyen döntést, hát erre azt kell mondanom, hogy talán figyelmeztető jel az illetékbevételek mostani központosítása és újraelosztása, hiszen ez m ásképp szerepelt a korábbi elgondolásban és törvényekben. Természetesen mérlegelni lehet azt, hogy a felhasználási szabadság mekkora. Ez, tudjuk, elég nagy. No de azt is tudjuk, hogy az össz rendelkezésre álló bevétel nem nagy. Itt tehát a felhasználási sz abadság nagyrészt abban merül ki, hogy önállóan dönthetik el azt, hogy mi az, amit elhagynak, az önkormányzatok nagy része nem tud fejlesztést önállóan véghezvinni, a bevételeiket tehát az alapvető intézmények működtetésére és a legégetőbb szociális gondok enyhítésére kell fordítaniuk. Ez az önkormányzatok nagy részét, kétharmadát mindenképpen így jellemzi. Elgondolkoztató a működési költségek arányának növekedése is. Ez – mint tudjuk – a 81%hoz képest 83,5%ra nő. A fejlesztések részesedése tovább csökken . Ismerve az infrastruktúra hiányait, e folyamat – a csökkenés – semmiképpen sem örvendetes, mert vagyonfeléléshez és állagromláshoz vezet. A címzett és céltámogatások aránya az idei évhez viszonyítva 11 milliárd forinttal nőne. Ez a bázishoz viszonyítva, a mai növekedés 78%os. Ugyanakkor mivel ez is része az állami támogatásnak, nyilvánvaló, hogy a másik oldala az állami támogatásnak, a normatív hozzájárulások ehhez képest csak nagyon kis mértékben nőnek. Vitatható ez az arány is. Vajon a céltámogatások é s a normatív hozzájárulások növekedésénél melyik a preferált? Mi úgy gondoljuk, hogy indokolt a céltámogatásokat is növelni, hiszen a legtöbb önkormányzat és sok tárca véleménye szerint is ennek kétháromszorosára lenne szükség. A Kormány a költségvetési t örvény indoklásában több helyen utal arra, hogy az önkormányzatok relatíve jól járnak. Így van ez? Én azt gondolom, hogy ennek megítéléséhez meg kellene nézni mindenekelőtt a központi költségvetési szervek támogatását, és ezt kell viszonyítani az önkormány zatok bevételéhez. A központi költségvetési szervek támogatása 1992ben 21,7%kal nő, a béralapjuk 26,7%kal. Ezzel szemben az önkormányzatok bevétele 17%kal, az állami támogatások 12%kal nőnek. A mi megítélésünk szerint összehasonlítani és viszonyítani így kell, így szabad. Többen szóltak képviselőtársaim közül a helyi adókról. Hadd hivatkozzam Sóvágó László és Horváth Tivadar tisztelt képviselőtársaimra. Én vitatkoznék is velük. Ők afféle bizonyítékként mondták azt, hogy mivel az önkormányzatoknak csak körülbelül 10%a vetett ki ebben az évben
