Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 21. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - Bejelentések: Balogh Gábor jegyző - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - RÁDAY MIHÁLY (SZDSZ)
1272 amely általam is szóba lesz hozva: az Öntődei Múzeumot, és beszélt a műemlékek állami tulajdonban tartásáról, hogy milyen számban legyenek ezek az épületek ott tartva. Az én vélemén yem szerint a műemlékvédelem és a nem műemlékké nyilvánított, épített örökség védelme nem elsősorban tulajdonjogi kérdés. Három dologra vezethető vissza. Az egyik: a tájékoztatás, a publikáció, a megszerettetés, a gyereknevelés, iskoláztatás, stb., ezen a dolgon már 13 éve ügyködöm úgy, ahogy még áll szándékomban egy darabig. A másik két dolog: egyrészt az anyagi ösztönzésnek a rendszere, miszerint olyan támogatási rendszert kell kialakítani, amikor az embereknek érdekévé válik a magyar építészeti örökség f enntartása, másrészt pedig a tiltási rendszer, tehát magyarul: az olyan büntetéseknek a kitalálása és foganatosítása, mitől elmegy a kedvük ezeknek a lerombolásától, sorsára hagyásától vagy átalakításától. Ebben – sajnos – legfeljebb segítő szólamokat mond hatok, ezt a munkát nem tudom a Kormány helyett elvégezni, de ideje volna, mert a hazai műemlékállomány valóban nagy veszélyben van, és ezért is fontos, hogy ma erről kétszer is szó esett. Kérem szépen, a múzeumokról! Volt néhány lelkes ember az országban és más országokban is, akik életüket szánták arra, hogy egy múzeumot létrehozzanak vagy gyarapítsanak. Széchenyi neve lenne a legnagyobb, de Pulszky is belehalt és mondhatnánk Déri Frigyest Debrecenben és Hopp Ferencet, a KeletÁzsiai Múzeum alapítóját, és ezeknek az embereknek vannak folytatóik – kérem szépen – ebben az országban, és lettek folytatóik érdekes módon az ötvenes években, amikor több ipari jellegű múzeum jött létre; olyan múzeumok, amelyek bizonyos ipari, kereskedelmi szakmáknak a múltját őriz ték meg. Ehhez találtak lelkes pártolókat mind a szakminisztériumok akkor pártállamigazgatta vezetői között, találtak lelkes támogatókat a helyi önkormányzatokban, akkori tanácsokban és találtak az illetékes ipari vállalatoknál támogatókat, úgyhogy ezek a múzeumok létrejöttek. Ilyen az országban tudomásom szerint 15 van, és gyorsan emlékeztetnék rá, hogy a jelenlévő képviselőtársaim tudják, hogy ez hány megyét, hány képviselőt érint. Amikre gondolok, az az Elektrotechnikai Múzeum Budapesten, a Vegyészeti M úzeum Várpalotán, a Textilipari Múzeum Budapesten, a Kohászati Múzeum Diósgyőrött, a Bányászati Múzeum Sopronban, az Öntődei Múzeum Budapesten, az Alumíniumipari Múzeum Székesfehérvárott, az Olajipari Múzeum Zalaegerszegen, a Posta és Távközlési Múzeum Bud apesten, a Tűzoltó Múzeum Budapesten, a Vízügyi és újabban Környezetvédelmi Múzeum Esztergomban, az Érc- és Ásványbányászati Múzeum Rudabányán, az Építészeti Múzeum Budapesten – amely csak de jure létezik, mint tudjuk – , az Építőipari Múzeum Veszprémben és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Budapesten. A felsorolás azért érdekes, mert a Magyar Köztársaság idei költségvetésében három – elnézést, miniszter úr, én kettőt írtam az interpelláció szövegében, utánanéztem, három múzeum említtetik meg tételese n: a Közlekedési Múzeum a 13. fejezetben, a Mezőgazdasági Múzeum a 18.ban és az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnál a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint az egyházi közgyűjtemények támogatása a Művelődésügyi és Oktatási Minisztérium költség vetésénél 120 millióval. Kérem szépen, igyekszem felgyorsítani a dolgokat. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot, a Mezőgazdasági Múzeumot – úgy vélem – hogy nem kell féltenünk egy darabig, de remélem, hogy a Semmelweis Orvostudományi Múzeumot, Levélt árat és Könyvtárat is valahogy majdcsak elüzemeltetik a jövőben. A Tűzoltó Múzeumot talán a Belügyminisztérium fenntartja – gondolom, a Hadtörténeti Intézet- és Múzeumot a Honvédelmi Minisztérium – , de mi lesz a többivel. Kíváncsi vagyok, hogy miután szétv ált a vízügy és a környezetvédelem, az esztergomi múzeum sorsa mi lesz. Szeretném tudni, hogy mi lesz a Bányászati Múzeum sorsa, amely több mint másfél éve van zárva, kérem szépen Sopronban – az egyik legszebb múzeuma az országnak. A Magyar Olaj- és Gázipa ri Részvénytársaság – átalakult cég az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztből – talán fenntartja a
