Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 21. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat álalános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
1255 ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A felszólalások következnek. Kérem képviselőtársaimat, jelezzék felszólalási szándékukat. Írásban jelentkezett dr. Szigethy István képviselő úr, Szab ad Demokraták Szövetsége. Megadom a szót. Felszólaló: Dr. Szigethy István (SZDSZ) SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Erre a törvénymódosításra valóban szükség van – sajnos azonban ezzel már megkéstünk. A csődtörvény hat ályba lépett, a csődtörvényhez kapcsolódó büntetőjogi szankciókat azonban az Országgyűlés csak most tudja meghozni. Sajnálatosnak tartjuk, hogy erre így kerülhetett sor. A jogalkotási koncepció hiányának két elemét mutatja: egyrészt az egész jogrendszeren belüli hiányt, másrészt azt, hogy az egyes büntető jogszabályok megalkotásánál nincs kellő összhang. Erre egyébként Salamon László bizottsági elnök úr az előbb már utalt a bizottsági beszámolójában. A Büntető Törvénykönyv, ahogy Salamon László elnök úr az előbb hivatkozott rá, valóban rendkívül fontos jogszabály, minden szavát meg kell rágni, nagyon súlyos következményei lehetnek bármiféle pontatlanságnak. Feltétlenül célszerű ezért, hogy a büntető jogszabályok megalkotása során a törvény előkészítésébe, me gtárgyalásába lehetőség szerint a tudományos életnek és a jogalkalmazói szakmának a képviselőit mindenképpen vonjuk be. Ezt máris javaslom, hogy a bizottsági ülésekre feltétlenül hívjunk meg közülük meghatározó egyéniségeket, mert a Büntető Törvénykönyvnek az ilyen jellegű módosítása, hogy szükségszerűen váratlanul apróbb tényállásokat beépítünk a Büntető Törvénykönyvbe, nagyon komoly veszélyekkel jár. Bármiféle pontatlanság emberek sorsát befolyásolhatja a későbbiek során, és tudnunk kell, hogy egy büntető ítéletnek bárkire nagyon súlyos következményei vannak az egész életében. A Büntető Törvénykönyvnél mindenképpen szükség van az állandóságra törekvésre. Ahogy Salamon elnök úr hivatkozott rá, nem egészséges az, ha egy Büntető Törvénykönyvet nagyon rövid id őn belül több tekintetben módosítgatunk. A Büntető Törvénykönyv alkalmazásának ez semmilyen formában nem használ, bizonytalanná teszi a joggyakorlatot. A másik probléma a koncepció hiányánál az, hogy a jogalkotásról szóló törvény értelmében a Kormánynak eg ymásra épülő jogalkotási tervének kellene lennie. Ezt a törvény előírja. Sajnálatos, hogy ötletszerűen kerülnek elénk a törvények, és így kerülhetett sor arra, hogy miközben a csődtörvényt már régen megtárgyaltuk, már hatályba lépett, a hozzá kapcsolódó bü ntető rendelkezések előterjesztése megkésett keményen. A bizottsági vita során már fölvetődött éppen ezért az az igény, hogy a továbbiakban a Büntető Törvénykönyvet mindenképpen egységesen kell tárgyalnunk. Most rátérve a konkrét jogszabályra: ez a váratla n, gyors és kellően előkészítetlen előterjesztés sajnos pontatlanságokkal járt. A törvény sürgős. Bízunk abban, hogy a pontatlanságok kiiktatásával mégis alkalmassá válik arra, hogy a rendeltetését be tudja tölteni. Hadd hívjam fel ezekre a pontatlanságokr a a figyelmet, és máris előlegben megjegyzem, hogy most osztják ki azokat a módosítási javaslatokat, amelyekkel ezeknek az elhárítását kíséreltem meg. Pontatlanságot jelent a jogalkotási törvénnyel való összhang hiánya. A jogalkotási törvény értelmében bün tetőjogi tényállást csak törvény határozhat meg. Ezzel szemben az előterjesztett törvényjavaslat két helyen is jogszabályra utal, amely törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály elemeinek a büntető tényállásba való beépítését teszi lehetővé. Ennek a hibának az elkerülése érdekében mind a két helyen módosító indítványt terjesztettem elő, konkrétan megjelölve azt is, hogy milyen törvény alkalmazását látom az adott helyen indokolhatónak. A miniszter úr expozéjában azonban, meglepetésre, azt tapasztaltam, hogy t örvényhozói szándék, hogy ne legyen konkrétan meghatározva a jogszabály, amelyet itt a konkrét tényállás kitöltésére alkalmazni kell. Ezt
