Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 21. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - MORVAY ISTVÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
1235 Indítványozom tehát a tisztelt Országgyűlésnek, hogy a családi pótlékról rendelkező törvényjavaslatot bocsássa részletes vitára. Határozathozatal köv etkezik. (Az eredményjelző táblát szavazásra előkészítették.) Még ne tessék a hátralévő időt vetíteni, térnek vissza képviselőtársaink a folyosóról. Kérdezem az Országgyűlést majd, hogy egyetérte a törvényjavaslat részletes vitára bocsátásával. Tehát hatá rozathozatal következik. Most kérem állásfoglalásukat. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés – 2 államtitkári szavazattal – 208 szavazattal 4 tartózkodás mellett a családi pótlékról rendelkező törvény módosítására irányuló javaslatot rés zletes vitára bocsátotta. Mint említettem, a részletes vitára és a határozathozatalra a bizottsági tárgyalásokat követően, délután kerülhet sor. A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Szabad György) : Soron következik t ehát a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést a 3631es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Morvay István államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Morvay István bel ügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója MORVAY ISTVÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A köztisztviselők jogállásáról szóló, átdolgozott törvényjavaslat célja és fő szabályoz ási tartalma a korábbi, 507es számon benyújtott törvényjavaslathoz képest alapvetően nem változott, ezért nem tartom indokoltnak, hogy megismételjem az 1990 őszén elmondott expozét. Inkább arról szeretnék szólni, hogy mi indokolta a korábbi javaslat átdol gozásra történő visszakérését, milyen csomópontokon változott az újonnan benyújtott és most tárgyalandó törvényjavaslat. Négy körülmény miatt vált indokolttá a törvényjavaslat átdolgozása. Elsőként a képviselői módosító indítványokat említem, amelyek számo s ponton érintették a korábbi javaslatot. A módosító indítványok jelentős részét a Kormány támogatandónak ítélte, ezért az új javaslat szövegébe részben vagy egészben mintegy 110 módosító indítvány beépült. Ilyenek voltak többek között az előmeneteli rends zer merevségét oldani kívánó, rugalmasabb szabályok kialakítását célzó javaslatok. Példaként említhetem azokat az indítványokat, amelyek a köztisztviselők egyéni teljesítményének kötelező figyelembevételét kezdeményezték az előmenetel során. A másik fontos tényező, hogy lényeges változást jelent az új Munka Törvénykönyvére vonatkozó, valamint a közalkalmazottak jogviszonyáról szóló törvényjavaslat benyújtása. Ezeknek a törvényjavaslatoknak, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló javaslatnak mind tart almilag, mind jogtechnikailag biztosítani kell az összhangját. Csak példaként említem, hogy a fegyelmi eljárás szabályait azért kellett teljes részletezettséggel beépíteni az átdolgozott javaslatba, mert az új Munka Törvénykönyvének a tervezete e jogintézm ényről nem rendelkezik. Ugyancsak ki kellett egészíteni a javaslatot a fizikai dolgozókra vonatkozó szabályokkal. A javaslat A és B változatot tartalmaz két ponton annak érdekében, hogy akár az új Munka Törvénykönyve elfogadása előtt, akár azzal egy időben tudjon a tisztelt Ház a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatról dönteni. Mindenesetre az lenne a célszerű, ha a tisztelt Ház előbb a Munka Törvénykönyvét emelné törvényerőre.
