Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 21. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 13. napja - A köztisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - MORVAY ISTVÁN, DR. belügyminisztériumi államtitkár:
1236 A harmadik, kiemelkedő tényezőnek tartom, hogy a törvényjavaslat e rőteljesen érinti a költségvetést, indokolt ezért figyelembe venni azokat a feltételeket, amelyek ugyancsak módosultak az eredeti javaslat benyújtása óta eltelt közel másfél éves időszakban. Tekintettel kell lenni az ország teherbíró képességére, a költség vetés helyzetére – amely megköveteli, hogy az illetményrendszer kialakítását összahangba hozzuk lehetőségeinkkel. Az illetményrendszer kidolgozott új szabályai az előmeneteli rendre épülnek. Ennek értelmében a köztisztviselők illetménye végzettségüktől, mu nkájuktól és besorolásuktól függ. A javaslat szerint a köztisztviselők illetménye alapilletményből, illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. Az egyes fizetési fokozatokhoz szorzószámok tartoznak. A középfokú végzettségű pályakezdő köztisztviselő szorzószáma az 1es, ehhez viszonyul a többi fizetési fokozat szorzószáma. Az elképzelés szerint az 1es szorzó, tehát az illetményalap mértékét minden évben az Országgyűlés állapítaná meg, a költségvetési törvényben. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy előzetes becslést végeztünk az előkészítés során, 14 400 forintos illetményalappal számolva, amely összeg a 7200 forintos minimálbér kétszerese. Meg kellett állapítanunk, hogy az illetményrendszer teljeskörű, azonnali bevezetése minimálisan 8 milliár d forintot igényelne – ami nem biztosítható. Az ezzel kapcsolatos nehézségeket jól mutatta a költségvetés vitája, aminek eredményeképpen az e célra javasolt 2,5 milliárd forint törlésre került. Az is tény azonban, hogy az illetményrendszer a törvényjavasla t súlyponti eleme; e nélkül a jogok és kötelezettségek összhangja nem valósítható meg. Ezért annak elfogadását kérjük, hogy a törvényjavaslat szerinti garantált béreket 1995. január 1jéig kelljen teljeskörűen bevezetni. Azoknál a közigazgatási szerveknél, amelyeknél létszámcsökkentés, belső átszervezés révén elért bérmegtakarításból fedezhető, korábban is sor kerülhet az illetményrendszer bevezetésére. Úgy gondolom, hogy ezzel a megoldással anyagilag is ösztönözzük a közigazgatási szerveket, hogy feladatai kat racionálisan, szervezett keretekben, kisebb, szakmailag színvonalasabb, és ezért jobban megfizetett személyi állománnyal lássák el. Az átdolgozás negyedik tényezőjeként említem, hogy az elmúlt több mint egy év alatt több tapasztalatot szereztünk: részb en a parlamenti bizottságban lefolytatott, részben a szakmai és munkavállalói érdekképviseletekkel tartott konzultációk arra indítottak bennünket, hogy pontosítsuk, módosítsuk eredeti elképzeléseinket. Olyan tapasztalatok is gyűltek ez alatt az időszak ala tt, amelyek alátámasztották, hogy egyes pontokon szükségszerű a javaslat kiegészítése. Így például indokolt a kötelező pályáztatás formalizmusának kiiktatása, a felmentési indokoknak a közigazgatás ésszerű működéséhez igazodó megfogalmazása. Szükséges a Ko rmány felhatalmazásának a bővítése is, hiszen a munkaerőpiac által befolyásolt béralkupozícióra épülő új Munka Törvénykönyvének rendelkezései sokkal szűkebb körben alkalmazhatók a köztisztviselői jogviszonyban, mint korábban, s az is könnyen belátható, ho gy nem célszerű minden részletkérdést törvényi szinten szabályozni. Még egy kiemelkedő szempont, ami alátámasztja a Kormány szabályozási körének bővítését: a köztisztviselői rendszer kiépítése a törvény elfogadásával megkezdődik, de nem lehetnek illúzióink , hosszú folyamat eredménye lesz, amíg a közigazgatás és a köztisztviselői kar a törvényjavaslat által megcélzott módon fog működni. A biztos pályaút, a foglalkoztatási biztonság, az illetmények és egyéb juttatások állami garantálása az ésszerűen, hatékony an működő közigazgatást illeti meg. Ez azonban azt jelenti, hogy mindenhol, ahogy a fejlett országokban, relatíve kötött létszámgazdálkodással kell működnie a közigazgatásnak. Ennek feltételeit, szabályainak kialakítását indokolt a Kormányra bízni, hiszen tartalmilag elválaszthatatlan a közigazgatásfejlesztés most készülő programjától. Bízom abban, hogy az átdolgozott törvényjavaslat elfogadásával megerősödik az a folyamat, amelynek célja, hogy szakmailag jól képzett, a köz ügyeinek elkö telezett, a jogszabályok rendelkezéseit feltétlenül betartó, az irányító testülethez lojális, kikezdhetetlen magatartású köztisztviselők működjenek a közigazgatásban.
