Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1992. január 20. hétfő, a téli rendkívüli ülésszak 12. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GREZSA FERENC, DR. a szociális, egészségügyi és családvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
1217 Mint említettem, nem tesz a Kormány javaslatot a degresszív nyugdíjalapszámítási skála módosítására. Ezzel nemcsak az a gondunk, hogy az a skála, amit az elmúlt évben módosított a Parlament, 40%ot értékte lenedett legalább egy esztendő alatt, hanem az is gondunk, hogy ezek után az összegek után az emberek nem degresszív nyugdíjjárulékot fizetnek. Ha tehát a Kormány úgy gondolja, hogy 75 ezer forint felett kell korlátozni a járulékfizetést, akkor meg kell sz üntetni a degresszív nyugdíjskálát. Ha úgy gondolja, hogy fenn kell tartania a degresszív skálát, akkor a keresetrészek után is degresszív járulékot kell fizetni, vagy legalábbis ezeket a keresetrészeket degresszív módon kell számításba venni. Mint említet tem, ígérete ellenére nem változtat semmit az özvegyi nyugdíjakon, nem foglalkozik a házastársi pótlék rendszerével, és nem foglalkozik az idős nők szolgálati idejével sem. Hiányoljuk – említettem – , hogy nem tartalmazza a törvény a nyugdíjemelés, az évenk énti rendszeres nyugdíjemelés szabályát, pontosabban csak arról szól, hogy évente készer kell emelni a nyugdíjakat. Mi úgy gondoljuk, hogy évente természetesen lehet kétszer emelni a nyugdí jakat, de a legfontosabb rendszeres emelést évente egyszer, januárban kell a társadalombiztosításnak kifizetnie. A második nyugdíjelemelésre akkor kerül majd sor – mint ahogy ez eddig is történt – , amikor a társadalombiztosítás bevételei erre lehetőséget a dnak, és ez eddig is mindig szociális szempontú nyugdíjemelés volt, nem a munkaviszonyhoz, nem a szolgálati időhöz, nem a társadalombiztosítási és nyugdíjjogviszonyhoz kötődött. Hiányoljuk, mint említettem, az egészségügyi biztosítás keretében azokat a gar anciákat, amelyeket ki kellene, hogy mondjon a törvény, hogy mire van joga a járulékfizetés következtében az állampolgárnak. Erről sehol nincs szó. Sehol nem lehet majd az egészségügyi intézményt beperelni, hogy bizonyos ellátást nem kapott meg, nincsenek standardok, amit a járulékfizetés keretében a biztosítónak nyújtania kell. Ha én tudom, hogy nekem 4% egészségbiztosítási járulékot kell fizetnem, akkor tudnom kell, hogy az egészségügynek és az egészségbiztosítónak ennek fejében mit kell szolgáltatnia. Tu lajdonképpen ezeket a szerződéseket az önkormányzatnak és az orvoskamarának kellene egymással megtárgyalnia, és nem lenne szabad, hogy lehetőség legyen arra, hogy mindezeket az említett szervezetek helyett a Kormány saját maga határozza el. Mint említettem , elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy mindössze 48 milliárd forintot tartalmaz a társadalombiztosítás évi költségvetése évi nyugdíjemelésre. Ezt elmondtuk a költségvetési vitában is, és természetesen módosító javaslatot teszünk a társadalombiztosítási II. törvényhez is. Szeretném felhívni az önök figyelmét arra, hogy ez a törvénymódosítás messze túlmegy azon a megrendelésen, amit az országgyűlési határozat a Kormány számára adott. Ott ugyanis arról volt szó, hogy 1992ben egy évvel meg kell hosszabbítani a zoknak az éveknek a számát, amelyeket a nyugdíjalapnál számításba veszünk. Arról is szólt az országgyűlési határozat, hogy valorizálni kell az ily módon beszámító többletesztendőt. Vegyék elő önök mint a két törvénytervezetet, amelyikből kiderül, hogy a Ko rmány ezt a szabályt már nem 1992re tartja érvényesnek, hanem a következő évekre is esetleg fenn kívánja tartani, ami azt jelenti, hogy csak a †88as évet fogjuk valorizálni, és akik később mennek nyugdíjba, azoknak a †89es, a †90es, a †91es évek valor izálatlanul kerülnek majd be a nyugdíjalapba, tehát hátrányt szenvednek. Érdemes a két szöveget azért is összehasonlítani, mert már csak az éves keresetet kívánja figyelembe venni, a második változat kihagyja ebből az év végi nyereségrészesedést és számos olyan bérjellegű juttatást, ami után az illető 1988ban nyugdíjjárulékot is fizetett. Szeretném elmondani, hogy természetesen helyes az, hogy minisztertanácsi rendeletet, kormányhatározatot törvénybe emel át ez a törvényjavaslat, de ezek a módosítások hátr ányosak a nyugdíjba menőkkel szemben. Eddig ugyanis az volt a szabály, hogyha valaki a nyugdíj előtt öt évvel szüneteltette a munkaviszonyát, vagy az öt évvel megelőző keresete kedvezőbb volt – a szakmunkásoknál ez
