Országgyűlési napló - 1991. évi téli rendkívüli ülésszak
1991. december 17. kedd, a téli rendkívüli ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
114 A hadrafoghatóság szempontjából igen fontos az emberi tényező, a személyi állomány, tartalékos állomány, csapatok, törzsek felkészültsége és kiképzettsége. A korlátozott költségvetési keretek a felhasználható kiképzési anyag – lőszer, üzemanyag – döntően a zászlóalj, ezred, dandár szintű gyakorlatok elmaradásában éreztetik hatásukat. Ugyanakkor fölösleges hangsúlyoznom, hogy a kiképzés, amelyre a koronát, a gyakorlatot nem tudják föltenni, nem lehet teljes értékű. Ez jelentkezi k a rakétásoknál, nehéztechnikát alkalmazóknál, de a legsúlyosabb a helyzet a repülőgépvezetőknél. Az elfogadhatónak ítélt évi 200 repült órához viszonyítva, NyugatEurópában ez az érték 300 óra, de a környező országokban is eléri a 120 – 180 órát, annak cs ak mintegy harmadát repülhetik. A jelenlegi átlagos évi 70 repült óra 80 órára történő felemelése félmilliárd forint többletkiadást igényel. Tehát a sorállomány és a tartalékos állomány alacsony kiképzettségi szintje mellé felzárkózik a hivatásos állomány is, mert gyakorlati jártasságuk hiánya miatt felkészültségük csökken. Mindez összefoglalva azt eredményezheti, hogy helyenként és esetenként súlyos, már a békeműködés során jelentkező zavarokkal is kell számolni, ami egyelőre differenciáltan, de a magyar h onvédség összességében is a harcérték csökkenéséhez vezethet, különösen azokon a területeken, ahol a védelmi képességek erősítése miatt ezen értékek növelése a cél, például a légvédelem, repülőcsapatok, légi mozgékonyság, páncélelhárítás, s felderítő elekt ronika területén. Nem kívánok a honvédelmi tárca 1992. évi költségvetési javaslatának számszaki elemzésébe bocsátkozni, mert ezt az általunk megkapott anyagok részletesen tartalmazzák. Helyette szeretném felhívni a tisztelt képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a költségvetési javaslat a tervezés metodikája miatt az időtényezőt nem tudta figyelembe venni. Így nem tartalmazza országunk déli határai mentén kialakult polgárháború következtében a magyar honvédségre háruló többletfeladatoknak költségvetési kiadá st növelő hatását. Ennek főbb összetevői: a kijelölt rádiófelderítő alakulatok, eszközök áttelepítése, folyamatos üzemeltetése, a készültségi vadászrepülők, harci helikopterek ellátása, anyagitechnikai biztosítása. Ez az 1991. évben 1,3 milliárd forintot tett ki, de a konfliktus intenzitása nem csökken, 1992ben elérheti a kétmilliárd forintot. Ez egyelőre nem kompenzált többletkiadást jelent. Összegezve megállapítható, hogy a vázlatosan bemutatott költségvetési keret 59 milliárdja csak megközelítően bizto sítja azokat az erőforrásokat, amelyek a hadsereg működőképességének, több területen zavaroktól sem mentes biztosításához szükségesek. Az elmondottak alapján kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a honvédelmi tárca 1992. évi költségvetését fogadják el az indokolt kiegészítésekkel, s ne faragják tovább, mert ez az összeg nem balzaci szamárbőr, mely a végtelenségig zsugorítható. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Mészáros István képviselő úr, a Szabad Demokr aták Szövetségétől. Felszólaló: Dr. Mészáros István (SZDSZ) MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Három részterülethez kívánok hozzászólni: a nemzeti és etnikai kisebbségek ügyéhez, az egyházügyekhez, valamint a menekültügyhöz. Tegna p az adóeljárás rendjéről szóló vitában céloztam a Kormány bizonyos magatartására, arra, hogy a pénzügyek vonatkozásában kettős mércével mér és erre példákat is említettem. Nos, akár a tegnapi beszédem folytatásaként is fölfoghatják azt, hogy újabb példát kívánok fölhozni a Kormány kettős mércéjére: ez pedig a készülő kisebbségi törvény ügye.
